A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen ösztöndíjat hirdetett külhoni magyar joghallgatóknak, melyről a megállapodást szerdán írta alá Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Gál András Levente kormánybiztos, Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke és Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő vezérigazgatója.

Gál András Levente emlékeztetett, hogy az első Orbán-kormány alatt is létezett egy hasonló támogatás, az onnan kikerült hallgatók pedig mind magasan kvalifikált, nyelveket beszélő szakemberek lettek. Mint mondta, kellenek olyan jogászok, ügyvédek, akik megteremtik az élhető külhoni magyar lét lehetőségét.

Gál András Levente (fotó: Pelsőczy Csaba)

Répás Zsuzsanna elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által 2011. november 24-én elfogadott Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentum is átfogó célként jelöli meg a külhoni magyar közösségek számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását.

Hangsúlyozta, hogy az ösztöndíj nem csupán a hagyományos nemzetpolitikai célokra fókuszál.  Mint fogalmazott, céljuk, hogy a gazdasági és polgári joghoz jól értő, határon túli jogászokat segítsenek. Az államtitkár ezzel összefüggésben fontosnak tartja megvizsgálni azt, miként tudnak a külhoni magyarok teljes életet élni.

Répás Zsuzsa (fotó: Pelsőczy Csaba)

Az ösztöndíj részleteiről szólva elmondta, évente huszonöt jelentkező részvételére számítanak (10 fő Erdélyből, 5 fő Felvidékről, 3-3 fő a Vajdaságból és Kárpátaljáról, valamint 2-2 fő Szlovéniából illetve  Horvátországból), akik havi ötvenezer forint ösztöndíjban részesülnek egy évig. A pályázatot évente kiírják, amire minden évben újra kell pályázni, azonban már az első megkezdett tanév előtt is lehet jelentkezni.  A hallgatókat év közben ügyvédek tutorálják, a nyári gyakorlatukat pedig neves, budapesti ügyvédi irodáknál töltik.

Réti László megtisztelőnek nevezte a felkérést, a szakmapolitikai célokról szólva pedig elmondta, hogy a kamarák hagyományosan jó kapcsolatban állnak a külhoni társszervezetekkel. Emellett – tette hozzá – a magyar tőkeexport és a migráció egyre nagyobb számban igényli azokat a szaknyelveket beszélő embereket, akik ezeket az igényeket ki tudják elégíteni.

(kormany.hu)