Folytatódik a kormány által márciusban elfogadott a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának végrehajtása, melynek következő állomása a bejelentő-védelem megerősítése. A témában „Hogyan törhetjük át a hallgatás falát a korrupciós ügyekben?” címmel szakmai fórumot rendeznek szerdán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, amelyen részt vesznek a magyar közigazgatás képviselői és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői, akik hazai és nemzetközi tapasztalatokat mutatnak be. Közlemény.
A bejelentő-védelem hazai hiányosságait számos hazai és nemzetközi tanulmány is kiemelte, ezért a műhelymunka célja, hogy a résztvevők hazai és nemzetközi gyakorlatokat és tapasztalatokat összegezve tegyenek javaslatokat a hazai szabályozás irányelveire. Vizsgálják például Svájc, Ausztria, az Egyesült Királyság bejelentő-védelmi modelljét.
A bejelentő-védelem intézményének lényege, hogy megfelelő felületet és védelmet nyújtson azok számára, akik a felhívják a figyelmet valamely szerv működése során tapasztalt visszaélésekre, hiányosságokra. A közérdekű bejelentők nem saját, hanem a közösség, mindannyiunk érdekében cselekednek, így joggal kell számítaniuk az esetleges retorziókkal szemben a kiemelt védelemre. A Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programja alapján a bejelentések fogadásának és kivizsgálásának, valamint a bejelentők védelmének eljárás- és intézményrendszerét központi, ágazati és szervezeti szinten is ki kell alakítani.
A Kormány márciusban fogadta el a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programját, és az annak végrehajtásához szükséges intézkedésekről is határozott. Ez jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű Kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyenek a korrupcióval szemben.
Olyan közszféra jöjjön létre, amely a korrupció jelenségét felismeri, azt elítéli és elhárítja. Ezáltal olyan etikai értékek szilárdulnak meg, amelyek által a közigazgatás és a közigazgatási közszolgáltatások egyfajta mintát tudnak adni a gazdasági szféra felé, és így közvetve képesek a gazdasági korrupciót is csökkenteni.
A program végrehajtásához több intézkedés kapcsolódik: a bejelentő-védelem bevezetése mellett, például már döntés van arról, hogy továbbképzések indulnak a köztisztviselők számára, amelynek része az antikorrupciós képzés, továbbá, hogy Magyarország csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, a nyílt Kormányzásról szól nyilatkozatához (Open Government Declaration). Ezzel tovább szélesedik az a nemzetközi szervezetekkel közös antikorrupciós tevékenység.
A KIM és a közös munkában résztvevő OECD a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program végrehajtásának támogatásához kötött együttműködési megállapodást még márciusban. A megállapodás szerint a tárca összesen öt területen folytat rendszeres szakmai párbeszédet a nemzetközi szervezettel, ezek egyike a korrupció elleni harc.
Az OECD által, a program során nyújtott tanácsadás a jó nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével történik, ezzel is segítve a Kormányt a reformok végrehajtásában.
Bővebben a kormány Közigazgatási Korrupció-megelőzési programjáról
Bővebben a kormány az antikorrupciós intézkedéseiről
(Sajtó Főosztály, KIM Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
