Nem fordított túl sok energiát az Európai Parlament (EP) a magyar alkotmányozást elítélő keddi határozatának összeállítására, összemosták a jogi és a politikai érveket, a konkrét jogi kritikák pedig objektív mércével nézve döntően nem állnak meg - világított rá Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen.
A határozat egy önellentmondással índit: saját maga is rögzíti, hogy új alkotmány kidolgozása és elfogadása tagállami hatáskör. Az alkotmányozásnak természetesen meg kell felelnie az európai jogi normáknak, de az Európai Parlamentnek semmilyen jogköre nincs a témában, az alkotmány elfogadása, mint jogi aktus semmiféle európai parlamenti döntéstől nem függ - mutatott rá az államtitkár.
A kifogások nagy része tárgyi tévedésen vagy rosszhiszeműségen alapul. Utóbbi azt jelenti, hogy ha egy, az Alaptörvényben található fogalmat vagy kifejezést többféleképpen lehet értelmezni, akkor az EP minden esetben a lehető legrosszabb feltételezéssel élt - hangsúlyozta. A tárgyi tévedésekkel kapcsolatban az államtitkár elmondta, ha pontosan ismernék a magyar jogrendszert, akkor a kritikusok is megtalálnák azokat a szabályokat, amelyek kizárják a lehetőségét az általuk felvetett problémáknak.
Példaként az államtitkár említette: kifogásolják azt, hogy az Alaptörvényben szerepel, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarok iránt. Az állásfoglalás szerint a felelősség szó azt jelenti, hogy a magyar állam a földrajzi határain kívül kíván hatásköröket gyakorolni. Répássy Róbert figyelmeztetett: a felvetés jogi nonszensz, mert az Alaptörvény a nemzetközi jogi kötelezettségeinket is tartalmazza, amelyek egyértelműen tiltják az extraterritorialitást, azaz a határon túli terjeszkedést.
Az EP állásfoglalása rögzíti azt is, hogy az új Alaptörvény bizonyos társadalmi csoportok, így az etnikai, vallási, és szexuális kisebbségek, különösen az egyszülős családok, bejegyzett élettársi viszonyban élők és a nők ellen irányuló megkülönböztetés veszélyét hordozza. Ezzel szemben az Alaptörvény tilt minden diszkriminációt - húzta alá Répássy Róbert. Nincs ugyan tételes felsorolás, hogy milyen alapon tilos hátrányosan megkülönböztetni, de ez a még érvényben lévő alkotmányban sem szerepel ilyen formában, hanem az Alkotmánybíróság (AB) egyértelmű döntése van érvényben arról, hogy semmilyen szempontból nem lehet diszkrimálni - mutatott rá.
Ostobaság a nők Alaptörvényben szereplő hátrányos megkülönböztetése is, a jogszabály ugyanis világosan kimondja a nők és férfiak egyenjogúságát. A nők esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében pedig külön intézkedéseket hozhat az Országgyűlés, ilyen például a nők negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjazási lehetősége - mondta az államtitkár.
Az Európai Parlament és a többi nemzetközi monitoring szervezet nem vette figyelembe azt a tényt sem, hogy létezik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, amiben tételesen fel van sorolva minden védendő társadalmi csoport - fűzte hozzá.
Az EP kifogásolta azt is, hogy a szellemi fogyatékossággal élők nem szavazhatnak. A jelenlegi szabályozás szerint aki korlátozottan cselekvőképes vagy teljesen cselekvőképtelen, az automatikusan ki van zárva a választójogból is. Az új Alaptörvényben viszont az szerepel, hogy a bíróság egyedi mérlegelés alapján dönthet úgy, hogy korlátozza a fogyatékkal élő személy szavazási jogát, tehát a bírónak minden esetben külön meg kell vizsgálnia, hogy belátási képességei alapján képes-e választani az állampolgár. Ez pozitív előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest, az Európai Parlament mégis elítélte a rendelkezést - világított rá.
Az EP állásfoglalása szerint a sarkalatos törvények önmagukban veszélyesek a demokráciára, és számos kérdést hiba sarkalatos törvényben szabályozni. Az EP azzal érvelt, hogy a csak minősített többséggel megváltoztatható jogszabályok szűkitik az új kormánytöbbség szabadságát. Ez az érvelés a magyar közjogi gondolkodástól teljesen idegen, a kétharmados törvények pont a kormányokon felüli stabilitást hivatottak szolgálni - ismertette. A minősített többséggel elfogadott törvény több európai országban is létező jogintézmény - emlékeztetett az államtitkár.
A nyilatkozat szerint a Költségvetési Tanács szűkíti a demokratikusan megválasztott törvényhozó testület mozgásterét. Az elmúlt három-négy évben belpolitikai egyetértés alakult ki abban, hogy szükség van egy erős jogosítványokkal rendelkező költségvetési audit szervezetre. Önmagában pedig a Tanács nem képes feloszlatni az Országgyűlést, csak javaslatot tehet erre az államfőnek, ha bizonyos idő után sincs tárgyévi költségvetés - fogalmazott Répássy Róbert.
Az EP kritizálta azt is, hogy az Alaptörvény nem mondja ki a halálbüntetés és az életfogytig tartó börtönbüntetés tilalmát.
Az államtitkár rámutatott: a halálbüntetés eddig sem szerepelt az alkotmányban, az AB határozata mondta ki, hogy az élethez való joggal nem összeegyeztethető, valamint nemzetközi vállalásainkban is szerepel a halálbüntetés tilalma.
A tényleges életfogytiglan lehetőségét az új Alaptörvény pedig pont hogy szűkíti az eddigi szabályozáshoz képest, hiszen alkotmányos szintre emelte a 2001 óta a Btk-ban szereplő büntetési lehetőséget, és egyben a szándékos és erőszakos bűncselekményekre korlátozta - tette hozzá.
Az EP állásfoglalása keveri a jogi és a politikai érveket, súlyos tárgyi tévedéseken alapul és objektív mércével nézve nem állja meg a helyét - foglalta össze Répássy Róbert.
(kormany.hu)
