Az Európai Unió Bel-és Igazságügyi Tanácsa június 10-i ülésén elfogadta az áldozatvédelemmel foglalkozó Budapesti Ütemtervet. Az ütemterv megteremti az európai szintű áldozatvédelem lehetőségét.
Az áldozatvédelem, áldozatsegítés kérdését a magyar kormányzat az EU-elnöksége alatt prioritásként kezeli, amelynek keretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének támogatásával 2011. március 23-24-én nemzetközi áldozatvédelmi konferenciát rendezett Budapesten. Az Európai Unió Bel-és Igazságügyi Tanácsa 2011. június 10-i ülésén elfogadta az áldozatvédelemmel foglalkozó Budapesti Ütemtervet. Az ütemterv megteremti az európai szintű áldozatvédelem lehetőségét, mert prioritást ad a bűncselekmények áldozatainak védelmét célzó lépéseknek.
Viviane Reding igazságügyi és alapjogi biztos a sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a vádlott jogainak védelmére született korábban a Stockholmi Ütemterv, most a Budapesti Ütemterv az áldozat jogainak védelmével megteremti az egyensúlyt. A konferenciát követően - amely kijelölte a követendő útirányt -, Magyarország az igazságügyért felelős államtitkár, Répássy Róbert kabinetének és a KIM Igazságügyi Szolgáltatási Főosztályának gondozásában elkészítette saját áldozatvédelmi ütemtervét. Ennek révén útmutatást és irányvonalat szab az Európai Unió Tanácsának, valamint uniós keretek között hozzájárul egy hatékony és magas színvonalú áldozatsegítő rendszer felépítéséhez.
Répássy Róbert a hazai áldozatvédelmi feladatok ismertetésekor elmondta: „Az ütemterv elkészítése során az áldozatvédelmi rendszer hazai és európai szintű problémái, hiányosságai, valamint az ezek megoldásául szolgáló javaslatok kidolgozásában figyelemmel voltunk az európai unió intézményei, illetve a hazai és nemzetközi civil szervezetek kutatásaira, tanulmányaira, valamint a KIM Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) által felvetett kérdésekre és javaslatokra is. Az EU polgárainak védelme érdekében elsődleges feladatunk a bűnmegelőzés, bűnelkövetés esetében pedig annak biztosítása, hogy az áldozatok a lehető legszélesebb értelemben vett támogatásban részesüljenek.”
Az ütemterv az általános elveken túl konkrét intézkedésekre is javaslatot tesz, mint például a Kerethatározat felváltására és egy kibővített tartalmú új Irányelvre. Az ütemterv foglalkozik áldozati státusz elismerésével, a támogatással és védelemmel, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel, a kompenzációval, az áldozatvédelem területén működő állami és nem állami intézmények együttműködésének koordinálásával, az áldozattal kapcsolatba kerülő szakemberek képzésével, a tudatosság szintjének növelésével, valamint az adatgyűjtés és kutatás kérdéseivel. Javaslatot tesz a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló Rendelet megalkotására, és az áldozatok részére nyújtott kárenyhítésről szóló Irányelv tartalmának kiegészítésére is. Kiemelt szempontként jelenik meg az ütemtervben a speciális áldozati csoportok (gyermekek, fogyatékkal élő személyek, szexuális erőszak és emberkereskedelem áldozatai) és szükségletek meghatározása az elszenvedett bűncselekmény típusa, valamint a személyhez kötődő jellemzők alapján.
Az ütemterv kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre, mint veszélyeztetett áldozati csoportra is. Az igazságügyért felelős államtitkár rávilágított arra is: a büntetőeljárási jogok továbbépítése mellett el kell érni, hogy az Európai Unió polgárai azonos fokú védelemben részesüljenek bűncselekmény esetén függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagországában váltak áldozattá. Hozzátette, „elengedhetetlen az eltérő jogi rendszerek belső összehangolása, illetve kölcsönös elismerése, hiszen nem kisebb feladat áll előttünk, mint egy egységes jogi kultúra megteremtése. Ezek a célkitűzések azonban csak összefogással, valamennyi tagállam és a civil szervezet segítségével válhatnak valósággá”.
(kormany.hu)
