Az Országgyűlés október 24-én hétfőn este elfogadta A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztésére. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvény célja, hogy megerősítse a szabadságuktól megfosztott személyek jogvédelmét a kínzással és más, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal szemben.
A Jegyzőkönyvnek jelenleg hatvan állam a részese és az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége is már ratifikálta vagy aláírta. Magyarországgal szemben az utóbbi években számos hazai és nemzetközi emberi jogi fórumon megfogalmazódott az ajánlás az Egyesült Nemzetek Szervezete kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyvéhez való csatlakozásra.
Legutóbb az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) Munkacsoportjának 11. ülésén tett számos állam Magyarország felé a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra irányuló ajánlást. Az ajánlásokat Magyarország elfogadta, és az ország nemzetközi emberi jogi hitelességének megőrzése szempontjából szükséges a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerése.
A tervezet megadja a csatlakozáshoz szükséges felhatalmazást, tartalmazza a Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását, valamint rendelkezik a Jegyzőkönyv és a magyar jog összhangját megteremtő jogszabály-módosításokról.
Azzal, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, kötelezettséget vállal arra, hogy lehetővé teszi egyrészt egy nemzetközi Megelőzési albizottság, másrészt pedig egy hazai szintű nemzeti ellenőrző mechanizmus számára, hogy rendszeresen látogatásokat tegyenek bármely olyan, a magyar állam joghatósága és ellenőrzése alatt álló helyen, ahol az embereket valamely állami hatóság utasítására, kezdeményezésére, hozzájárulásával vagy elfogadásával megfosztják vagy megfoszthatják személyes szabadságuktól.
A látogatások célja, hogy - szükség esetén - megerősítsék az említett személyek védelmét a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetésekkel szemben. A magyarországi nemzeti megelőző mechanizmus feladatait a törvény értelmében az alapvető jogok biztosa látná el - 2015. január 1-jétől.
Az alapvető jogok biztosa (illetve jelenleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) már jelenleg is rendelkezik hatáskörrel a fogvatartási helyek látogatására és a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetésekkel szembeni jogvédelem nyújtására. Az előterjesztés szerint azonban a biztos nemcsak az alapvető jogokkal kapcsolatban felmerült visszásság – beadványon alapuló vagy hivatalbeli – észlelése esetén, hanem rendszeresen meglátogatja a fogvatartási helyeket.
A törvény egyértelművé teszi azt is, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére is.
(Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság)
