Megszavazta a parlament a járásbírósági rendszer január 1-jei felállításához szükséges törvénymódosító csomagot hétfőn. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály alapján január 1-jétől a helyi bíróságok - a jelenlegi városi bíróságok jogutódjaként - a járási bíróságok lesznek, a munkaügyi bíróságok jogutódjaként pedig helyi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.
Lehetőség nyílik továbbá az elektronikus kapcsolattartásra a bírósággal, ha az ügyfél ezt választja a papíralapú helyett. Megváltozik az ügyvédi eskü szövege is. A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább január 1-jétől járásbíróságként.
A bíróságok elnevezése egyébként a székhelyül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a Kecskeméti Városi Bíróság január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság lesz. Az országban a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik, ugyanakkor egy jogszabály a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járást hozott létre.
A közigazgatási járási rendszer felállításának tapasztalatait hasznosítva lehetőség lesz a járásbíróságok létrehozásának második lépcsőjében - az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve - a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az egyes járásbíróságok illetékességi területének felülvizsgálatára. A most elfogadott javaslat viszont nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd jobbára a törvényszéki székhelyen, első fokon eljáró különbíróságokként. A jogorvoslat úgy módosul, hogy másodfokon a törvényszékek járnak majd el. (Ez év végéig a táblák hatáskörébe tartoznak a másodfokú közigazgatási perek.)
Az új szervezeti-hatásköri rendszertől az indoklás szerint az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várják. Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a fővárosban egy, továbbá a 19 megyében még összesen 5. Ez év elejétől az önkormányzati rendelet más jogszabállyal, például törvénnyel való összhangjának vizsgálata - az alaptörvényt leszámítva -, illetve a jogszabálysértő önkormányzati rendelet megsemmisítése az Alkotmánybíróság helyett a Kúria háromtagú önkormányzati tanácsának feladata. Ezt az eljárást eddig csak a fővárosi, illetve a 19 megyei kormányhivatal, továbbá a konkrét ügyekben eljáró bírók kezdeményezhették. A törvény 2013 januárjától a kúriai eljárást közvetlenül kezdeményezni jogosultak körét kibővíti az alapvető jogok biztosával, aki eddig ezt csupán közvetve, a kormányhivatalokhoz fordulva tehette.
A terjedelmes jogszabály a nagy jelentőségű szervezeti, hatásköri változásokhoz szükséges számos részletszabály megalkotása, illetve módosítása mellett tartalmazza a bírósággal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges rendelkezéseket is. Január 1-jétől, ha az ügyfelek és jogi képviselők úgy döntenek, választhatják a papíralapú helyett az elektronikus kapcsolattartást is a bírósággal, ebben az esetben a felek beadványainak és a bíróság iratainak is ilyen úton történik a kézbesítése.
A törvénycsomag tucatnyi sarkalatos törvényt, több tucatnyi másik törvényt módosít, köztük olyan alapvető jogszabályokat mint a polgári törvénykönyv, a polgári és a büntető perrendtartás, a szabálysértési, az önkormányzati, a bíróság szervezeti, a bírák jogállásáról és az ügyészségről szóló törvény, valamint a médiatörvénynek többek között a médiatanács döntései elleni jogorvoslatra vonatkozó részei. A hétfőn megszavazott törvény melléklete tartalmazza a helyi bíróságok és az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljes listáját, elnevezését, területi illetékességét, és a helyi bíróságok esetében felsorolja a hozzájuk tartozó településeket.
A módosítás révén új szöveggel tehetnek esküt a jövőben az ügyvédek. Ebben a titoktartási kötelezettségre is utalnak. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az alkotmányügyi bizottság korábbi ülésén azt mondta: a Magyar Ügyvédi Kamara támogatja a javaslatot. Legutóbb 2011 decemberében módosította az Országgyűlés az eskü szövegét, amelyet azonban kifogásolt a kamara, mert nem utalt a titoktartási kötelezettségre, amely azonban továbbra is kötötte az ügyvédeket.
(MTI)
