Az ingatlanátruházás esetén fizetendő illeték alapjának meghatározásáról szóló magyar szabályozás teljes összhangban áll az uniós joggal – ezt erősítette meg az Európai Bíróság 2011. december 1-jén született ítélete. Az illetékkedvezményt sem megszüntetni, sem más tagállamok területén fekvő lakóingatlanokra kiterjeszteni nem kell. Az ítélet precedensértékű lehet későbbi ügyek elbírálása szempontjából is, amikor a Bíróságnak arról kell döntenie, hogy a tagállamoknak milyen mozgásterük van az uniós jog által nem harmonizált adók, illetve illetékek meghatározása tekintetében.
Az Európai Bizottság 2009-ben indított keresetet Magyarországgal szemben az Európai Bíróság előtt, a Bizottság álláspontja akkor az volt, hogy a magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal. Magyarországon lakástulajdon vásárlásakor a vevőnek - ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja-, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie, tehát illetékkedvezményben részesül. A kedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha az eladott ingatlan Magyarország területén fekszik, tehát nem alkalmazható abban az esetben, ha az eladott ingatlan az EU valamely más tagállamában található. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ez a szabályozás más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól és a hazánkban történő letelepedéstől, ezért ellentétes az uniós joggal.
Az Európai Bíróság előtti eljárásban a kormányt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselte. A Bíróság 2011. december 1-jén kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozásban közvetlen kapcsolat van a nyújtott illetékkedvezmény és a korábbi illetékteher között, márpedig egy ilyen, az adóteher és a kedvezmény szimmetriáján alapuló szabályozást alapjaiban borítaná fel annak megengedése, hogy olyan személyek is illetékkedvezményhez jussanak, akik korábban ezt az illetéket még nem fizették meg. A Bíróság hangsúlyozta, hogy az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában a tagállamok az adózás területén bizonyos autonómiával rendelkeznek, és így nem kötelesek saját adórendszerüket a többi tagállam különböző adórendszereihez igazítani különösen annak érdekében, hogy elkerüljék a kettős adóztatást. A szabályozás révén Magyarország a kérdéses illeték kivetésére vonatkozó szabályozási rendszer, végső soron pedig adórendszere koherenciájának megőrzésére törekszik.
Az ítélet azzal a következménnyel jár, hogy a szóban forgó illetékkedvezményt sem megszüntetni, sem más tagállamok területén fekvő lakóingatlanokra kiterjeszteni nem kell. Egyúttal az ítélet precedensértékű lehet későbbi ügyek elbírálása szempontjából is, amikor a Bíróságnak arról kell döntenie, hogy a tagállamoknak milyen mozgásterük van az uniós jog által nem harmonizált adók meghatározása tekintetében.
Az Európai Bíróság ítélete elérhető a következő címen: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&num=C-253/09
(kormany.hu)
