Dr. Gáva Krisztián közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár vezetésével a Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály idén május 20-án is megkoszorúzta Csemegi Károly síremlékét a Fiumei úti Sírkertben. Csemegiben a magyar jogtudomány legnagyobb tekintélyű kodifikátorát tiszteli mindmáig a jogászság.
1992 óta a mindenkori igazságügyi tárca büntetőjogi kodifikációval foglalkozó munkatársai minden évben megkoszorúzzák Csemegi Károly (eredetileg Nasch Károly, Csongrád, 1826. május 3. – Budapest, 1899. március 18.) jogásznak, kúriai tanácselnöknek, a magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő alakjának, az első magyar büntető törvénykönyv a Csemegi-kódex megalkotójának síremlékét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A jogalkotásban azt az elvet vallotta, hogy az igazi kodifikációs munka – hasonlóan a nagy művészeti alkotásokhoz – egyszemélyes, egyedüli teljesítmény és felelősség. Életének fő művén öt éven át dolgozott: ez volt az 1878. évi V. törvénycikként elfogadott javaslat a Büntető törvénykönyvről, amelyet későbbiekben a jogász-társadalom egyszerűen Csemegi-kódexként ismer. A törvénykönyvhöz írt nagyszabású indokolás maradandó tudományos és irodalmi értékű alkotás.
A Csemegi-kódexen kívül a nevéhez fűződik
- a bírói hatalomról szóló 1869: évi IV. tc.
- az ügyészi szervezetről szóló 1871: évi XXXIII. tc.
- az ügyvédi rendtartásról szóló 1871:évi XXXIV. tc.
- a kihágásokról szóló 1879: évi XL. tc. megalkotása is, továbbá két tervezetet is készített a bűnvádi eljárásról (1882. és 1885.) is.
1878-ban Csemegi kezdeményezte a Magyar Jogász Egylet megalakítását. Ennek első elnöke volt 1898-ig.
Csemegi Károly életrajza a kapcsolódó anyagok között olvasható és letölthető.
(kormany.hu)