E témáról cseréltek eszmét május 16-17. között „Az európai társasági jog jövője” című konferencián Brüsszelben a tagállamok igazságügyi delegációi, az uniós intézmények képviselői és szakemberek. A konferencia védnöke Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár volt.
Répássy Róbert, - aki az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Magyarország képviseletében vett részt a kétnapos rendezvényen - nyitóbeszédében ismertette a magyar elnökség versenyképességi prioritásait a társasági jogi célkitűzéseket illetően. Elmondta: „minél könnyebben lehet európai céget alapítani, minél egyszerűbbé tesszük a cégek határon átívelő működését, annál többet teszünk az európai gazdaság versenyképességének növelése érdekében”.
Az államtitkár elsőként az európai cégek működésének olcsóbbá tételének szükségességéről beszélt. Kiemelte: a magyar elnökség elkötelezett abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket, hiszen annak ellenére, hogy a kis- és középvállalkozások kiemelkedő szerepet játszanak a foglalkoztatásban, mindennapi működésüket hátráltatja, hogy kevés finanszírozási forráshoz férnek hozzá, és magas adminisztrációs terheket viselnek.
Az elnökség ezért célul tűzte ki a Small Business Act (SBA) felülvizsgálatát és arra törekszik, hogy a Versenyképességi Tanács májusi ülésén tanácsi következtetéseket fogadjon el a felülvizsgálatról. Az ülésen áttekinti majd az SBA végrehajtásában elért eredményeket, meghatározza a gazdasági válságból való kilábalás érdekében szükséges további intézkedéseket, és a KKV-politika jövőjének főbb elemeit.
Répássy Róbert elmondta, egy másik szabályozás, a Single Market Act újraindításának célja, hogy csökkenjen az uniós szinten működő vállalkozások terhe. A törvény hozzájárul termelékenységük növeléséhez, és segíti a pénzügyi válságból való kilábalásukat. Az igazságügyért felelős államtitkár a konferencián beszélt arról, hogy a magyar elnökség megerősített együttműködést kezdeményezett az egységes európai szabadalmi oltalom területén is. Az európai szintű szabadalom nemcsak olcsóbb lesz és egyszerűbb, de felszámolja a piac jelenlegi töredezettségét, költséghatékonyabbá teszi az innovációt, és kibővíti az „ötletek piacát”. Emellett új beruházásokat indíthat be a kutatás és fejlesztés területén, és növelheti a kkv-k innovációs kapacitását.
Az adminisztratív akadályok csökkentése érdekében az európai zártkörű részvénytársaság tervének megvalósításának szükségessége mellett tette le a voksát az államtitkár. Ismertette, hogy a Versenyképességi Tanács májusi ülésén a magyar elnökség szeretne előrehaladási jelentést elfogadtatni az európai cégnyilvántartások összekapcsolásáról is. Magyarország azért támogatja, hogy a tagállamok cégnyilvántartásai egységes portálon keresztül kapcsolódjanak össze, mert ez megkönnyítené a vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatokhoz való hozzáférést, és élénkítené a határokon átívelő gazdasági kapcsolatokat.
Kiemelte annak fontosságát, hogy a mikrogazdálkodók pénzügyi beszámolási kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében sikerül kézzelfogható eredményeket elérni, hiszen a kis és mikrovállalkozások jelenléte az EU gazdasági életében nélkülözhetetlen.
Répássy Róbert nyitóbeszédében második célkitűzésként az európai uniós cégek mobilitásának ösztönzését említette, és kiemelte: el kell kerülni, hogy a jövőben megszülető jogi szabályozás legyen a fékje a belső piac működésének. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell egyszerűsíteni a belső piacon szolgáltatást nyújtókra vonatkozó eljárásokat és előírásokat is, ami nagyban segíteni fogja a jogi és adminisztratív korlátok megszüntetését. Mivel a globalizált világban az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás a versenyképesség növelése, ezt harmadik célkitűzésként említette az államtitkár. Felülkerekedni a pénzügyi és gazdasági válság hatásain és növelni a tagállamok versenyképességét – sok más egyébnél fontosabb.
(kormany.hu)
