Fokozatosan, tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amelyet pénteken terjesztett a Ház elé, és amely rendelkezik arról is, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár pénteken az MTI-nek elmondta: a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által most benyújtott indítványban a korábban visszavont előterjesztéshez képest annyi lényeges változás van, hogy - az Európai Bíróság határozatával is összhangban - fokozatosan lesz 65 év az egységes felső korhatára az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló szereplőinek.
A javaslat értelmében tíz év alatt, fokozatosan csökkentenék 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, amely így 2023. január 1-jétől lenne egységesen 65 év.
Ez minden szempontból megfelel az Ab és az Európai Bíróság szempontjainak - közölte Répássy Róbert, aki elmondta, az indítvány hatálya az Ab által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes lesz, rögzítve egyúttal, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet.

Eszerint az érintett bírák kérhetnék szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. A bírósági vezetői tisztségek ugyanakkor továbbra is pályázat alapján nyerhetők el - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A másik lehetőségük, hogy nem tényleges, hanem rendelkezési állományba kerülnek vissza, amelynek ideje alatt az illetményük 80 százalékát kapnák meg, és három évente két év munkavégzésre lennének kötelezhetők.
Akik ezzel sem kívánnak élni, azok választhatják az átalány-kártérítést, amely maximum egyévnyi illetményük összegével lehet egyenlő - ismertette Répássy Róbert.

(MTI)