A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetést kezd az új Büntető Törvénykönyv tervezetéről – jelentette be ma Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár. A minisztérium számít minden, az állampolgárok biztonságáért és a törvényes rend alapvető szabályainak megalkotásáért felelősséget érző állampolgár és szakmai szervezet javaslatára. Az új büntetőjogi kódex a 34 éve, 1978-ban elfogadott - több mint 100 alkalommal, 1600 ponton módosított – Büntető Törvénykönyvet váltja fel. Az új Büntető Törvénykönyv tervezete a honlapunkon olvasható, az észrevételek, javaslatok megtételére egy hónap áll rendelkezésre.

A társadalmi egyeztetés során beérkezett érdemi javaslatok feldolgozását követően a törvénytervezet várhatóan március végén kerül a kormány elé, majd a kormánydöntést követően áprilisban az Országgyűlés elé.

Répássy Róbert felhívta arra a figyelmet, hogy mind a társadalmi egyeztetés, mind a kormánydöntés, mind a tavasszal várható parlamenti vita hatására a most közzétett tervezet még változhat.

Az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-jén lépne hatályba.

A minisztérium felhívja a szakmai szervezetek figyelmét, hogy észrevételeik, érdemi javaslataik megtételére egy hónapon keresztül, március 9-ig van lehetőség. A KIM a mai napon a tervezetet eljuttatta több kiemelt szakmai szervezetnek, így például az egyetemeknek, a Magyar Ügyvédi Kamarának, a Magyar Bírói Egyesületnek, továbbá az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának is.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a KIM a következő hetekben személyes konzultációt is kezdeményezni fog a javaslatokkal élő kiemelt civil és szakmai szervezetekkel, miután azok a ma közzétett törvénytervezetet megismerték.

Tettarányos, következetes szabályok

Répássy emlékeztetett, hogy az új Büntető Törvénykönyv megalkotásával a kormányprogram egyik legfontosabb vállalása teljesül. A kormány vállalta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy helyreállítsa a rendet, az igazságszolgáltatásba és a törvényekbe vetett hitet, az állam iránti bizalmat. A gyors bírósági eljárásokat megalapozó igazságszolgáltatási reform, a bűnüldöző szervek (a rendőrség és a NAV), továbbá az ügyészség és bíróság munkájának támogatása mellett e vállalás egyik legfontosabb pillére lesz az új büntetőjogi kódex megalkotása.

Az új Büntető Törvénykönyvnek fontos szerepe van a törvények iránti tisztelet helyreállításában.

Az új kódex célja, hogy hatékony, egyszerű, korszerű és szigorú szabályokat teremtsen mind a bűncselekmények áldozatai, mind a bűncselekmények elkövetői, mind az igazságszolgáltatás számára. Az új büntetőjogi kódex az eddigi több száz módosítás miatti egyenetlenségeket is orvosolja: egységes és következetes.

Az új Büntető Törvénykönyv erénye, hogy a korábbiaknál tett-arányosabb szemléletet tükröz, azaz a társadalom igazságérzetének megfelelőbb büntetéseket tartalmaz.

Az új típusú bűncselekmények felbukkanására az új Btk. rugalmasabban, gyorsabban tud reagálni azzal, hogy több teret, értelmezést enged a bírói gyakorlatnak.

Újdonságok az új Büntető Törvénykönyvben

A tettekkel arányos válaszra számíthatnak a magyar társadalmat leginkább irritáló, a társadalomra leginkább veszélyes bűncselekmények elkövetői. Ennek megfelelően több ponton új, lényegi változtatásokat tartalmaz a tervezet a közrend elleni, a szexuális jellegű, a gyermekek elleni, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, valamint a gazdasági bűncselekmények esetén.

Répássy Róbert aláhúzta, hogy az új Büntető Törvénykönyv az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorításokat természetesen megőrzi, vagyis továbbra is érvényesül pl. az erőszakos elkövetőket sújtó három csapás intézménye, az uzsorások elleni szigorú szabályok, a hajléktalanok büntetőjogi védelme. A tervezet ugyancsak átemeli az olyan nemrégiben végrehajtott módosításokat, mint a náci vagy kommunista bűnök tagadása vagy az „egyenruhás bűnözésre” vonatkozó szabályok. A minisztérium a büntethetőség korhatárán nem változtatna.

A minisztérium javaslata alapján szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatalos személyek, a közfeladatot ellátó személyek (pl. pedagógusok, mentők, nevelők) elleni erőszak és a súlyos erőszakos bűncselekmények elkövetőire.

Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jönnek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, amely a jövőben bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. A Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethető lesz az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magányszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.

Jelentősen megerősödik a gyermekek, kiskorúak védelme – emelte ki a politikus. Kiteljesedik a gyermekek, fiatalok nevelésével, felügyeletével kapcsolatos foglalkozástól, illetve egyéb tevékenységtől való eltiltás lehetősége a szexuális jellegű bűncselekményeket kiskorúak sérelmére elkövetőkkel szemben. Minősített esetként kezelné a tervezet a kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszakot, méghozzá nem az eddig hatályos 12. életév, hanem a 18. életév betöltéséig. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is büntetendő lesz.

Szexuális erőszaknál (jelenlegi megnevezéssel: erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak) nem pusztán az erőszak vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés alkalmazása, hanem akár önmagában az érzelmi fenyegetés is büntethetővé válna.

Új elem, hogy a KIM javaslata szerint a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén (pl. nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bűncselekmények, emberkereskedelem) az elévülés úgy változna, hogy a sértettnek a 18. életévének betöltése után is lehetősége és megfelelő ideje (5 év) lenne a feljelentés megtételére.

Új büntetési és intézkedési nemek segítenék az igazságszolgáltatás hatékonyságát, mint a jóvátételi munka, az elzárás, a sportrendezvényektől való eltiltás.

Az új Btk. korszerű válaszokat képes adni a mai kor kihívásaira, például a számítógépes gazdasági bűncselekményekre és a kiszolgáltatott helyzetben levő személyek modern kori rabszolgatartására (az ún. kényszermunkára). Választ ad azokra az esetekre is, amelyeknél eddig nehézkes volt a büntetőjogi fellépés: ilyenek a doppingbűncselekmények vagy a gyógyszerhamisítás.

Hangsúlyosabbá válnának a környezetet, természetet védő szabályok. Önálló tényállás lesz az orvvadászat és az orvhalászat, illetve az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés.

Az új Büntető Törvénykönyv-tervezetéről készült bővebb sajtóháttéranyagot a csatolt fájl tartalmazza.

(kormany.hu)