A kisajátítási eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá tételét várja a kormány a kisajátításról szóló törvény hétfőn elfogadott módosításától. A változtatásokat 221 igen, 29 nem szavazattal és 29 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.
A 2013. július 1-jén hatályba lépő változások szerint a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővülnek a környezetvédelmi célú (hulladéklerakó létesítése), valamint a Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, de ehhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Bővül azon esetek köre is, amikor a kisajátítás feltételeinek egy részét nem kell vizsgálni. Ilyen eset az, ha a kisajátítás már az ingatlanon lévő létesítmény, illetve állat- vagy növényvilág védelme miatt történik. További változás, hogy külterület esetében nem lesz kötelező az egész ingatlan kisajátítása.
Rendeződik az ingatlanon fennálló zálogjog, végrehajtási jog és közérdekű használati jogok sorsa is. Zálogjog esetén a jövőben a zálogjogosult és a tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozása érdekében - ha a felek másképpen nem állapodnak meg - bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összegnek a követelést kitevő részét. A tulajdonosok számára a jelenleginél több idő jut majd a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására is.
A módosítás több módon is gyorsítja a kisajátítási eljárást. A kisajátítási kérelemhez formanyomtatványt vezet be, ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma. Ha pedig a kérelmező nem vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben.
Az elfogadott módosítás értelmében a jövőben kiemelt beruházások esetén nem kell mérlegelni egy kisajátítás várható közösségi előnyeit és az okozott károkat.
(MTI)
