A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium június 17-én nyújtotta be az Országgyűléshez az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslatot. Június 20-án, hétfőn tárgyalta az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, általános vitája pedig Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár expozéjával június 23-án, csütörtökön veszi kezdetét.
A törvényjavaslat összhangban áll mind az Alaptörvény szövegével, mind az abban foglalt jogalkotói szándékkal, a jogvédelem szintje pedig – a hatékonyabb biztosi rendszer és az általános ombudsmani hatáskörök kiszélesítésének köszönhetően – erősödik.
Az Alaptörvény 30. cikke alapján az alapvető jogok biztosa a köztársasági elnök által jelölt, az Országgyűlés által választott, alapjogvédelmi tevékenységet ellátó egyszemélyi szerv, akinek eljárását bárki kezdeményezheti. Hatásköre az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálásra és kivizsgáltatására terjed ki. A biztos ezek orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez, munkájáról évente beszámol az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat az Alaptörvény alapján egységes biztosi rendszert hoz létre, az alapvető jogok biztosa valamennyi alapjog tekintetében ellátja alapjogvédelmi tevékenységét. Ezzel az eddiginél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kapnak az alapvető jogok.
Az alapvető jogok biztosának hatásköre egyesíti és – egyes, más alkotmányos szervek által is ellátott hatáskörökkel kapcsolatos párhuzamosságokat megszüntetve – egységesíti a korábbi három országgyűlési biztos hatásköreit, továbbá két vonatkozásban bővíti azokat.
Egyrészt a törvényjavaslat szerint az ombudsman a jövőben ellátja azon nemzeti megelőző, ellenőrző jogvédelmi mechanizmus feladatait, amire kijelölik. Másrészt az ombudsman eddig csak állami hatóságokat és közszolgáltatást végző szerveket vizsgálhatott, az új szabályozás azonban lehetőséget ad arra, hogy kivételesen eljárást indítson hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is (pl. cégek, bankok, társadalmi szervezetek).
Az alapvető jogok biztosa a jövőben akkor indíthat majd ilyen eljárást, ha feltehető, hogy súlyos alapjogsérelem áll fenn és természetes személyek nagyobb csoportját érinti. Ebben az esetben a vizsgált szervtől felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. Eljárása jelentéssel zárul, illetve kezdeményezheti az illetékes hatóságok eljárását.
Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosa munkájának segítésére két szakosított helyettest választ: egy helyettes a Magyarországon élő nemzetiségek jogaival és egy helyettes a jövő nemzedékek érdekeivel foglalkozik. A helyettesek a két speciális terület védelmének megvalósítása érdekében az alapvető jogok biztosának munkáját segítő, szakosított munkát végeznek majd. Ez biztosítja a jövőben, hogy az alapvető jogok biztosának tevékenységében a Magyarországon élő nemzetiségek jogai és a jövő nemzedékek érdekei fokozott hangsúlyt kapjanak.
(KIM Igazságügyért Felelős Államtitkárság)
