Magyarország elkötelezettsége az adatvédelmi természetű ügyek mellett uniós elnökségünk után is megmarad– szögezte le Répássy Róbert a csütörtökön kezdődött kétnapos Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia megnyitóján, Budapesten.
Csütörtökön kezdetét vette az a kétnapos Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia, melynek megnyitóján Zombor Ferenc EU- és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár, valamint Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár köszöntötte a megjelent nemzetközi szakértőket.
Az esemény a hivatalos magyar elnökségi rendezvények sorába illeszkedik az Európai Bizottság társfinanszírozásával. A projekt lebonyolításában és a mostani rendezvény szervezésében az Európa Tanács, a spanyol Igazságügyi Minisztérium, az Európai Jogakadémia, a lengyel Belügyminisztérium, a lengyel adatvédelmi hatóság és a magyar adatvédelmi biztos mellett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is szerepet kapott. A konferencián részt vesz többek között Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos és Piotr Stachańczyk, a lengyel Belügyi és Közigazgatási Minisztérium államtitkára is.
Répássy Róbert köszöntőjében emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság által támogatott projekt keretében megvalósuló három eseményből álló konferencia-sorozat mostani alkalma a második, a sorozat lezárására már a lengyel elnökség idején kerül sor. Hozzátette: a magyar elnökség januárban azzal a meggyőződéssel vette át Belgiumtól az elnökségi feladatokat, hogy amennyiben a fél év alatt sikerül az Európai Uniót erősebbé tenni, úgy az mind a huszonhét tagállamnak, köztük Magyarországnak is a javát szolgálja. Az államtitkár aláhúzta, hogy nem a magyar érdekeket kívánták elnökségi pozícióból érvényesíteni, hanem éppen ellenkezőleg, az elnökséget a közös európai érdekek szolgálatába állították.
Répássy Róbert felidézte, melyek voltak a magyar elnökség igazságügyi területen meghatározott prioritásai és az egyes területeken milyen előrehaladást értünk el. Kitért arra, hogy Magyarország már az uniós csatlakozást megelőzően négy évvel is olyan államnak számított az adattovábbítások tekintetében, amely nem tartozott a "harmadik országok" sorába. A magyar állam figyelme nem fordult el ettől a területtől az uniós csatlakozás óta sem – hangsúlyozta. Ilyen előzmények után vettük fel prioritásaink közé a személyes adatok védelmét, és adódott szinte természetesen a konferencia megszervezésének gondolata - fogalmazott.
Az igazságügyért felelős államtitkár biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország elkötelezettsége az adatvédelmi természetű ügyek mellett elnökségünk után is megmarad, és bizakodással tekintenek ezen a téren a további együttműködés elé. Kifejtette: bizalmi elvre épül az adatvédelmi irányelv, és végső soron ez teszi lehetővé a polgárok biztonságát is szolgáló adatcserék zavartalan lebonyolítását. A jó adatvédelmi szabályozásnak tehát jótékony hatása kell, hogy legyen polgáraink biztonságára is – mondta.
Répássy Róbert úgy vélte, a konferencia a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülését befolyásoló körülmények megvitatásáról kell, hogy szóljon, hiszen a globalizáció és az új technológiák elterjedése életmódunk megváltozásához vezetett. A hálózatba való bekapcsolódás van úgy, hogy csak csábítóan, van úgy azonban, hogy szinte kényszerítő erővel lép fel, a globális szintű virtuális társadalmi háló kialakulása azonban megállíthatatlannak tűnik - fogalmazott a politikus. Hozzátette: az egyén védelme érdekében szükség van nemzeti erőfeszítésekre, amelyek a polgárokhoz a legközelebbi eligazodást segíthetik elő a tájékozódás és a joggyakorlás során, az egyén védelmének erodálódásához vezető folyamatokat azonban nem figyelhetjük tétlenül.
A hagyományosan jól kidolgozott európai adatvédelmi szabályozás megőrzendő érték. Arra bíztatom a konferencia résztvevőit – hangsúlyozta Répássy Róbert -, hogy az egyes területek témáinak tárgyalása során, valamint a konferenciát lezáró, a globális standardok kialakításának távlatait napirendre tűző panel során is keressék annak lehetőségét, hogy ezt a közös európai értéket miként lehet a legszélesebb körben megosztani és érvényesíteni. Bízom abban, hogy a konferencia hozzájárul ehhez a közös gondolkodáshoz és az itt megfogalmazódó gondolatok termékenynek bizonyulnak – zárta köszöntőjét az államtitkár.
Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, a konferencia második napján pénteken, tájékoztatott: az Európai Unió adatvédelmi irányelve előírja a tagállamoknak, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok alkalmazását teljes függetlenségben eljáró hatóság felügyelje. Az 1992-ben ombudsmani típusú jogvédelmet választó magyar szabályozás által biztosított hatáskör és eszköztár már nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálása és szankcionálására – fogalmazott a volt adatvédelmi biztos, majd hozzátette : egy hatékonyabb, hatósági fellépésre van szükség.
Az ombudsmani intézmény helyett – folytatta -, az új kihívásokkal szembenézni képes hatóságot kell kialakítani. Mindemellett, a 2012 január elsejével hatályba lépő Alaptörvény VI. cikke független hatóság által rendeli ellenőrizni a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését.
A törvénytervezet új szervezeti kereteit állapítja meg azzal, hogy megszűnik az adatvédelmi biztosi intézet, s helyette létrejön a független Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Péterfalvi Attila záróbeszédében hangsúlyozta: a konferencia előadásai mind európai, mind nemzeti szinten hozzájárulhatnak a jogszabályok minőségének javításához, amennyiben az elhangzottakat megfontolja a jogalkotó. Az esetleges problémákra közösen, nem csak uniós, vagy nemzeti szinten, hanem globális szinten is kell keresni a megoldásokat – fogalmazott a volt adatvédelmi biztos.
(kormany.hu)
