A Jobbik pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott állítással szemben, miszerint "a Btk. módosítása miatt brutális bűncselekményeket elkövetők is lényegesen korábban szabadulhatnak a börtönből, mint amennyi a kiszabott büntetésük" a 2013. július 1-jével hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv jelentősen szigorította a súlyos erőszakos bűncselekményeket elkövetőkre, valamint a visszaesőkre vonatkozó rendelkezéseket.
Az új Btk. szerint a feltételes szabadságra bocsátás időpontja nem a végrehajtási fokozathoz, hanem az elkövető előéletéhez igazodik, és a szabadságvesztés büntetésből 2/3 rész, visszaeső esetén 3/4 rész kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra az elítélt.
Ezzel összhangban új szigorítást jelent, hogy a többszörös visszaeső nem is bocsátható feltételes szabadságra, ha vele szemben legalább két évi szabadságvesztést szabtak ki.
Az ítéletet hozó bíró korábban sem befolyásolhatta, hogy az elítélt mikor kerülhet feltételesen szabadlábra. A törvény határozta meg, hogy milyen esetekben kell kizárni az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, illetve a törvény határozta meg azt is, hogy mikortól kerülhet feltételes szabadságra az elítélt.
A fenti büntetőpolitikai céloknak megfelelően, az új Btk. a szabadságvesztés leghosszabb tartamát húsz évre, míg a bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt évre emeli. Megtartotta a középmérték-szabályt, valamint a három csapás rendelkezéseit és nem teszi lehetővé a szabadságvesztés büntetés felfüggesztését a többszörös visszaesőkkel szemben.
Kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből azokat a többszörös visszaesőket is, akiknek a szabadságvesztés büntetését fegyház fokozatban kell végrehajtani (kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés, ha az elítélt többszörös visszaeső). Nem teszi lehetővé próbára bocsátás alkalmazását a visszaesőkkel szemben. Az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények esetén minden esetben egy év az alsó határa a kiszabható büntetésnek (korábban nem minden esetben volt alsó határ).
Tekintettel arra, hogy új Btk. hatályba lépését követően eltérő bírósági ítéletek születtek, a Legfőbb Ügyész a Kúriánál jogegységi eljárást kezdeményezett. A Kúria mindezidáig azonban nem hozott – az alacsonyabb szintű bíróságokra kötelező – jogegységi határozatot.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
