Az ENSZ korrupció elleni konferenciájának október 24-28 között, Marokkóban megrendezett negyedik ülésszakán dr. Répássy Róbert Magyarország nemzetközi korrupcióhoz való hozzáállásáról és a kormány várható lépéseiről beszélt.
Az igazságügyért felelős államtitkár beszéde első felében ismertette, hogy Magyarország az ENSZ Korrupció elleni Egyezményét 2005-ben hirdette ki, az Egyezmény valamennyi kötelező rendelkezésének a hatályos magyar szabályozás megfelel.
Magyarországon külön törvény nem rendelkezik a nemzetközi korrupció elleni fellépésről, viszont az anyagi és eljárási szabályok – nemzetközi ajánlásoknak megfelelő – többszöri módosítása nyomán mára egy igen progresszív szabályozás alakult ki a nemzetközi vesztegetéssel szemben. E szabályozás további fontos eleme a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény is.
Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Kifejtette, hogy az együttműködés kétirányú, hiszen Magyarország korrupció ellenes stratégiájának kidolgozása során rendkívül fontos figyelembe venni más részes államok tapasztalatait, észrevételeit, elfogadott gyakorlatait, megoldásait. Emellett pedig számos területen Magyarország is rendelkezik kiváló szakértői kapacitással, amelyet fel tud ajánlani más országok számára, különös tekintettel a MENA országokra (Közel-keleti és Észak-Afrikai országok csoportja).
Az államtitkár ezt követően rátért a jelenlegi Kormány törekvéseire. Hangsúlyozta, hogy a mindenkori magyar állami vezetés sosem elégedhet meg az elért eredményekkel, a meglévő szabályokkal: minden esetben törekedni kell a hatékonyabb, célravezetőbb megoldások megtalálására. Ez nem feltétlenül a hatályos szabályok módosítását, sokszor inkább a meglévő erőforrások átcsoportosítását, az intézményrendszer hatékonyabb működését jelenti.
A korrupció megelőzési program a magyar Kormány korrupció elleni politikájára épül, és a „Jó Állam” megteremtésére irányuló célkitűzés egyik elemeként jelenik meg. Ebben a megközelítésben az állam attól jó, hogy az egyének, a közösségek és a vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. A jó állam megteremtésében nélkülözhetetlen a stratégiai, programszerű gondolkodás, és e stratégiának része a korrupció elleni fellépés is.
A minisztériumi háttérmunka már folyik, a korrupció megelőzési programról a Kormány várhatóan 2012 első félévében fog dönteni. A magyarországi korrupció megelőzését szolgáló program olyan alapelvekre épül, mint a hitelesség, a társadalmi bizalom megteremtése és az intézkedések fokozatos bevezetése. Ezek eredményeképp 2014-re a megelőzés eszközeit már a központi igazgatásban és a kormányhivatalokban is alkalmazni fogják. Ezekkel egy időben pedig a közszférában felbukkanó, valamint a gazdasági és a politikai korrupció ellen is szigorú lépéseket tervez a program. A jelenleg kidolgozás alatt lévő program szakít a korábbi megközelítéssel, s a büntetőjogi eszközök fenntartása mellett nagy hangsúlyt helyez a korrupciós jelenségek megelőzésére is.
(KIM Sajtóiroda)