A megelőzés szerepéről tárgyalnak szeptember 20-21. között az Európa Tanács tagállamai Kijevben. Magyarországot Zombor Ferenc helyettes államtitkár képviseli a kétnapos emberi jogi konferencián.

Az Európa Tanács soros elnökségét betöltő Ukrajna igazságügyi minisztériuma az Európa Tanács Monitoring Igazgatóságával közösen a soron következő emberi jogi konferenciát Kijevben rendezi. A kétnapos tanácskozáson a tagállamok megvizsgálják a megelőzés szerepét és jelentőségét az emberi jogok hatékonyabb védelmének megvalósításában.

A konferencia emellett ráirányítja a tagállamok figyelmét az Emberi Jogok Európai Egyezményéből és az Európa Tanács keretében az emberi jogok védelmében elfogadott különböző nemzetközi okmányokból eredő kötelezettségeik maradéktalan teljesítésének fontosságára. A nyitószekcióban az EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár többek között Olekszandr Lavrinovics ukrán igazságügyi miniszter és Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa társaságában beszélt.

Zombor Ferenc beszédét azzal kezdte, hogy felidézte: az Európa Tanács számos, ellenőrzési mechanizmussal rendelkező egyezményt hozott létre az emberi jogok különböző területein, beleértve a gazdasági és szociális jogokat, a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogait, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzését. Hangsúlyozta, ezek az okmányok referenciapontként szolgálnak az emberi jogok védelmében, és saját területükön megtestesítik a jogvédelem európai normáit és sztenderdjeit. Normáinak és azok végrehajtásának köszönhetően az Európa Tanács történelmi szerepet játszott az emberi jogok megsértésének megelőzésében, valamint a plurális demokráciának és a jogállamiság tiszteletének a megerősödésében Közép- és Kelet-Európa országaiban.

Az EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár fontosnak tartotta felhívni arra a figyelmet, hogy a résztvevők a kétnapos tanácskozáson betekintést nyerhetnek az Európa Tanács különböző ellenőrzési mechanizmusainak a megelőzéssel kapcsolatos feladataiba és tevékenységébe. Másik fontos pontként emelte ki a tagállamok szerepét az emberi jogok megsértésének megelőzésében, hiszen a nemzetközi egyezményekben biztosított jogok betartásának feladata elsősorban a részes államokat terheli. Ezt fejezi ki a szubszidiaritás elve is, amely a nemzetközi emberi jogi védelmi rendszerek sarokköve, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezménye által létrehozott egyéni panaszmechanizmust is.

Zombor Ferenc reményét fejezte ki, hogy a kétnapos konferencia előadásai számos kérdésre választ fognak adni, mint például az ellenőrzési eszközök elég erősek-e ahhoz, hogy valódi hatásuk legyen, elég rugalmasak-e ahhoz, hogy időben reagáljanak, hogy meg tudják előzni az emberi jogok megsértését, illetve megfelelően támogatja-e ezeket a Miniszteri Bizottság, a szervezet legfőbb döntéshozó szerve.

Kiemelte még annak kérdését is, hogy miként egyeztethető össze az ellenőrzés periodicitása annak szükségességével, hogy az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében gyorsan reagáljanak. A helyettes államtitkár tájékoztatta a konferencia résztvevőit arról+, hogy Magyarország nemrégiben nagyon fontos lépést tett az emberi jogok nemzeti szintű védelmének hatékonyabbá tétele felé az új Alaptörvény elfogadásával. Az Alaptörvény kifejezi Magyarország elkötelezettségét a közös európai értékek mellett – ezekhez történelmileg Magyarország maga is hozzájárult –, az állampolgárok egyéni és kollektív jogait, valamint az emberi jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának szellemében határozza meg. Kidolgozásakor az Európa Tanács keretében elfogadott emberi jogi okmányok inspirációs forrásként szolgáltak. Az Alaptörvény kiterjeszti a magyar Alkotmánybíróság hatáskörét a bírósági határozatok alapjogi szempontú felülvizsgálatára ahelyett, hogy a bíróságok által alkalmazott jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára korlátozná azt.

A helyettes államtitkár kifejezte reményét, hogy az alkotmányjogi panasz új rendszerét az Emberi Jogok Európai Bírósága hatékony hazai jogorvoslatnak ismeri el, és így az hozzájárulhat az Emberi Jogok Európai Bírósága munkaterhének csökkentéséhez és az Európa Tanács által védett emberi jogok megsértésének hatékonyabb megelőzéséhez.

(kormany.hu)