Az átfogó igazságügyi reform részeként 2015 elején léphet életbe az új büntetés-végrehajtási (bv) kódex, amelynek célja a társadalom védelme mellett a fogvatartottak nevelése, munkára, jogkövető magatartásra szoktatása, hogy szabadulásuk után a társadalom értékes tagjaivá váljanak - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a törvénykönyv tartalmát ismertető parlamenti expozéjában.

A 438 paragrafusból álló, indoklással együtt csaknem háromszáz oldalas kódex egy 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel, igazodva az azóta bekövetkezett változásokhoz és a július 1-je óta hatályos új büntető törvénykönyvhöz.

Répássy Róbert újdonságként említette, hogy rögzítik a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés.

Egy új kockázatelemzési és -kezelési rendszer bevezetése mellett szintén újdonság, hogy 2016. január 1-jével létrejön a központi kivizsgáló és módszertani intézet, amely a legalább 18 hónap szabadságvesztésre ítéltek befogadásáról és elhelyezéséről dönt majd.

Az államtitkár arról is beszélt, az elítélteknek meg kell téríteniük az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, anyagi lehetőségeikhez mérten - vagyis nem a piaci árakhoz igazítva - fizetniük kell a mosásért és az olyan többletszolgáltatásokért is, mint a merülő forraló és a hűtőszekrény használata.

Répássy Róbert célként fogalmazta meg, hogy a fogvatartottak hasznos tevékenységet végezzenek a börtönökben. Az elítéltek - törvényben meghatározott kivételekkel - kötelesek dolgozni, és fogva tartásuk költségeihez hozzájárulni.

Az igazságügyi államtitkár arról is beszélt, az új kódex érdemben csökkentheti a túlzsúfolt megyei bv-intézetek telítettségét.

Szólt arról is, hogy a javaslat a végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsimkategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, illetve a kapcsolattartást határozzák meg.

Hogy ki melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsősorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való előrehaladása alapján állapítják meg.

(MTI/KIM Sajtó Osztály)