A 2011-es alkotmányozás volt az első legitim alkotmányozás Magyarország történetében- mondta Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tartott nyilvános vitán szombaton.

1949-ben a sztálinista diktatúra erőltetett ránk egy szovjet mintájú alkotmányt, 1989-ben pedig az utolsó pártállami Országgyűlés fogadta el a demokratikus átmenet alkotmányát. 2011-ben a szabadon választott képviselők kétharmados többsége alkotta meg Magyarország új Alaptörvényét, ezért a korábbiakkal ellentétben erős legitimációval rendelkezik - húzta alá az államtitkár. A 89-es Alkotmány jogállami kereteket teremtett ugyan, de nem tekinthető legitimnek és rögzítette ideiglenességét is, ezért volt szükség új Alaptörvény megalkotására - jelentette ki Répássy Róbert.

Magyarországnak 1949-ig történeti, nem pedig írott alkotmánya volt, a magyar Országgyűlés ehhez a hagyományhoz tért vissza, amikor Alaptörvényt alkotott és nem Alkotmányt. Az Alaptörvény hazánk legfontosabb írott jogszabálya, nem lehet ezzel ellentétes szabályt alkotni. A történeti alkotmánnyal és a Nemzeti Hitvallással együtt alkot egy értelmezési keretet - mondta az igazságügyi államtitkár.

Az Alaptörvény egy hosszú és különleges preambulummal, a Nemzeti Hitvallással kezdődik, ami alapvetéseket rögzít - folytatta Répássy Róbert. Külön kiemelte a 47-es sztálinista alkotmány és a kommunista és nemzetiszocialista diktatúrák megtagadását.

Az új Alaptörvény számos büntetőjogi elvet is rögzít - folytatta Répássy Róbert. Tartalmazza az olyan klasszikus jogelveket, mint a “nullum crimen sine lege” (nincs bűncselekmény törvény nélkül), vagy a “habeas corpus” (törvénytelen fogság tilalma). Alkotmányos szinten bevezették a tényleges életfogytiglani büntetés lehetősége szándékos és erőszakos bűncselekmények esetén - emelte ki az államtitkár. Rögzítették az önvédelemhez való jogot is, viszont kizárólag az állami szerveknek van felhatalmazása a rend védelmére, illetve ennek érdekében erőszak alkalmazására - húzta alá.

A vitapartner, Bárándy Gergely szocialista képviselő előadásában az alkotmányozás menetét bírálta. A formális legitimáció ugyan megvolt, de hiányzott a társadalmi és a politikai legitimációja az alkotmányozás folyamatának - szögezte le az ellenzéki politikus. Nem volt kényszer sem, hogy új alaptörvény születessen, csak lehetőség - fűzte hozzá. Bárándy Gergely bírálta a független intézményekről (Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács) szóló módosításokat is.

Háttér

A Max-Planck-Institut für auslandisches und internationales Strafrecht és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszéke “Információszerzés, felhasználásuk és jogi szabályozásuk” címmel szervezett három napos nemzetközi konferenciát Pécsett. A tanácskozáson a büntetőjog mellett szó volt az új magyar Alaptörvényről és a médiatörvényről is.

(kormany.hu)