Az Emberi Jogok Európai Bíróságának reformjáról tárgyaltak április 26-27-én az Európa Tanács tagállamai a törökországi Izmirben. A konferencia apropóját az adta, hogy a strassbourgi székhelyű bíróság munkaterhei az elmúlt másfél évtizedben - az Európa Tanács új tagállamainak csatlakozásával - jelentősen megnövekedtek, veszélyeztetve ezzel az emberi jogok védelmének európai mechanizmusát.
Répássy Róbert, a KIM igazságügyért felelős államtitkára hozzászólásában kiemelte, hogy a reformok nem csorbíthatják az egyéni panaszjogot, továbbá erősíteni kell a tagállamok belső emberi jogi jogvédelmi rendszereit.
Magyarország új Alaptörvénye már ebben a szellemben született, mivel a jövőben az Alkotmánybíróság a bírósági ítéleteket is felülvizsgálhatja, ha az alapjogok sérülnének. Az államtitkár hangsúlyozta: „A Bíróság a jelen konferencián elfogadandó nyilatkozat tervezetével kapcsolatos véleményében lényegében azt fogalmazta meg, hogy majd akkor fogja tiszteletben tartani a szubszidiaritás elvét, ha az államok is tiszteletben tartják az Egyezményből eredő kötelezettségeiket. Úgy tűnik tehát, hogy a Bíróság figyelmen kívül hagyja azt, hogy a szubszidiaritás alapelve nem az államok védelmét szolgálja, nem felmentést kíván adni a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése alól, hanem a nemzetközi jogvédelmi rendszer olyan inherens sajátossága, amely nélkül nem biztosítható a nemzetközi szintű jogvédelem működőképességének fenntarthatósága, különösen a hazai jogorvoslati fórumok tényfeltáró és szűrő szerepére tekintettel.”
A konferencia zárónyilatkozatot fogadott el, amely megerősítette a tagállamok elkötelezettségét a Bíróság reformja iránt. A folyamat várhatóan a jövő évben megkezdődhet. A zárónyilatkozat a magyar álláspontot is tükrözi. Répássy Róbert szavaival: „Magyarország ismételten hangsúlyozza az egyéni panaszjog biztosításának, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásának fontosságát, amelyek együttesen alkotják az Egyezmény által létrehozott jogvédelmi rendszer alapköveit. Mindezekre tekintettel, és elismerve, hogy az Egyezményben foglalt jogok biztosítása elsősorban a részes államok feladata, megerősítjük elkötelezettségünket az Interlakeni Nyilatkozatban foglalt célok megvalósítása mellett, és támogatjuk az azokat megerősítő Izmiri Nyilatkozat elfogadását.”
(kormany.hu)
