Az Európai Közjegyzői Hálózat soron következő ülését Magyarországon tartotta, a rendezvény házigazdája a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) volt. A kétnapos budapesti ülésen részt vett dr. Zombor Ferenc EU- és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár is, aki előadást tartott az EU elnökségi prioritásokról, kiemelve a polgári és kereskedelmi jogot.
Rudolf Kaindl, a CNUE és Tóth Ádám, a MOKK elnöke mellett magyar részről tekintélyes szakemberek vettek részt az ülésen, többek között Vékás Lajos és Varga István professzorok, vagy Balogh Tamás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetközi magánjogi osztályáról, aki az öröklési rendelet előrehaladásáról számolt be.
Zombor Ferenc helyettes államtitkár elmondta, hogy a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a magyar elnökség által vitt dossziék között elsődleges helyett foglal el a közjegyzők munkáját nagymértékben érintő öröklési rendelet (teljes nevén: az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről szóló rendelet).
A rendelettervezet szabályozza az öröklési jogviszonyok mindhárom nagy nemzetközi magán- és eljárási kérdéskörét, nevezetesen a joghatóságot, az alkalmazandó anyagi jogot, valamint a határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerését és végrehajtását. Kidolgozását alapvetően az teszi szükségessé, hogy ma nagymértékben különböznek a tagállamok öröklésre ügyekben irányadó nemzeti joghatósági szabályai.
A tervezet fő vívmányát az jelenti, hogy megteremti az öröklési ügyekben meghozatalra kerülő határozatok tagállamok közötti „szabad forgalmát”. Megalkotása esetén elegendő lesz valamely örökhagyó tekintetében a hagyatéki eljárást csupán a tagállamok egyikében lefolytatni, és az annak során meghozott határozat vagy annak során kibocsátott Európai Öröklési Bizonyítvány joghatásait valamennyi más tagállamban elismerik majd, az ott fellelhető hagyatéki vagyon tekintetében. A rendelet ezáltal megkönnyíti – gyorsabbá és költségkímélőbbé teszi – majd az örökösök és egyéb érdekeltek hagyatékkal kapcsolatos, határokon átnyúló igényérvényesítését.
A 2009. októberében közzétett rendelettervezetet a Tanács szakértői munkacsoportja már másfél éve tárgyalja, de Zombor Ferenc tájékoztatása szerint a magyar elnökség nagyon intenzíven foglalkozik a dossziéval, rendszeres ülésezéssel, tematikus kérdésekre fókuszáló munkaanyagok kidolgozásával próbálja meg a tagállamok álláspontját a konszenzus irányába terelni. Ez rendkívüli kihívást jelent, hiszen az öröklési jog a magánjognak az a területe, amelyet nagyon erősen befolyásol az adott állam társadalmi közege, történelmi, kulturális hagyományai.
Zombor Ferenc bejelentette, hogy a magyar elnökség elérkezettnek látja az időt arra, hogy a rendelettervezet bizonyos kulcskérdéseiben politikai megállapodás szülessen a tagállamok között. Ennek érdekében egy kompromisszumos csomagot dolgozott ki, amelyet a júniusi Bel- és Igazságügyi Tanácsülésen elfogadásra kíván benyújtani a tagállamok miniszterei számára.
A magyar elnökség idejére esett a tárgyalások megkezdése a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés „alapkódexéről” is. A rendelet átdolgozására vonatkozó javaslat célja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés könnyítése illetve egyenlővé tétele a tagállamokban. Zombor Ferenc tájékoztatása szerint az illetékes munkacsoport ülésein sor került gyakorlatilag a teljes rendelet megvitatására. A rendelet megalapozza az Európai Unió területén a határon átnyúló igényérvényesítés biztonságát: egységesen szabályozza, hogy a különböző polgári ügytípusokban mely tagállam bírósága előtt indítható eljárás, és biztosítja az e tagállam bírósága által hozott ítéletek elismerését és végrehajtását a többi tagállamban.
A helyettes államtitkár további kérdéseket is említett, melyek megvitatására vállalkozott a magyar elnökség: a tulajdonjogi és az öröklési jogi kérdések elhatárolása és az öröklési ügyekben kiállított közokiratok tagállamok közötti szabad forgalmának lehetővé tétele. További eredményként említette, hogy az elnökség alatt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter április 6-án az Európai Unió nevében aláírta a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23. napján kelt hágai egyezményt.
A hágai tartási egyezmény új alapokra helyezi a tartásdíjak külföldi behajtására irányuló nemzetközi együttműködést. Az eddigi gyakorlathoz képest szélesebb körű együttműködést biztosít a részes államok illetékes hatóságai között, ugyanakkor egyszerűbb, hatékonyabb eljárásokat vezet be. Tekintettel arra, hogy a tartási ügyek kiemelkedően nagy többségét a gyermektartási ügyek teszik ki, az Egyezmény a gyermekek nemzetközi védelme szempontjából is fontos lépés.
Zombor Ferenc beszédét a következő szavakkal zárta: „a magyar elnökség nagyon sok munkát és energiát fordított a polgári ügyekben történő együttműködés területén tárgyalt dossziék előmozdítására, és ennek bizonyos esetekben már most látszik az eredménye. A munka azonban még nem fejeződött be, hiszen az igazságügyi miniszterek utolsó ülése június 10-én lesz. Ennek előkészítése gőzerővel folyik. Reméljük, itt az öröklési rendelettel kapcsolatban is sikerül majd a tagállamok egyetértését elérni a rendelet fő kérdéseit illetően, ami a magyar elnökség legnagyobb sikere lehet majd e szakterületen.”
Kapcsolódó linkek:
Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK)
CNUE – Council of the Notariats of the European Union
Európai Öröklésvédelmi Honlap (EU tagállamok öröklésjogi szabályainak tárháza)
(kormany.hu)
