A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napján lép hatályba. Az új Ptk. a magánjogi jogviszonyok eddigi legteljesebb körű szabályozását tartalmazza, így a korábbiaktól eltérően szabályozni fogja a családjogi jogviszonyokat és tartalmazza a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is. Az egyes minisztériumok ezért felülvizsgálták a feladatkörüket érintő jogszabályokat és javaslatot tettek a kormánynak az új Ptk.-val összefüggő törvénymódosításokra.

Az egyes törvényeknek az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat - amelyet a közigazgatási és igazságügyi miniszter ma benyújtott az Országgyűlésnek - tartalmazza az új Ptk. alkalmazásával összefüggő valamennyi törvény módosítását.

A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosítása elsősorban a terminológiai összhang biztosítását szolgáló pontosításokat vezeti át. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása – a fogalomhasználat összhangjának megteremtésén túl – tartalmi változásokat is magában foglal az örökbefogadás előkészítése és utánkövetése, a családba fogadás, a támogatott közvetítői eljárás, valamint a hivatásos gondnokok jogállása terén. Az örökbefogadás utánkövetésének bevezetése lehetőséget ad az örökbefogadó szülő támogatására; terápiával, személyes tanácsadással segíti mind az örökbefogadott, mind az örökbefogadó problémáinak megoldását. A törvényjavaslat alapján a szülők eldönthetik majd, hogy maguk választanak közvetítőt teljes költségtérítés mellett, vagy a megyei szinten működő területi gyermekvédelmi szolgálatoknál működő mediátorokat veszik igénybe viszonylag alacsony költségtérítés ellenében.

Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények vonatkozásában a cselekvőképesség, a kártérítési felelősség, a személyiségi jogok, és a termékfelelősség jogterületének újraszabályozása miatti terminológiai eltérések átvezetése, valamint a támogatott döntéshozatalnak, mint új jogintézménynek az adaptálása valósul meg.

A kulturális tárgyú törvények elsősorban az új Ptk.-val összefüggő terminológiai változások, másrészt a Ptk.-ra történő törvényi hivatkozások megváltozása miatt módosulnak.

A közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú törvények módosítása is azt célozza, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer egységességének megőrzése mellett valósuljon meg, ezért a módosítások elsődlegesen az új Ptk. terminológiájának történő megfelelést, valamint a helytelenné váló jogszabályi utalások lecserélését szolgálják.

Az agrár és környezetvédelmi tárgyú törvények kapcsán fontos változás, hogy az új Ptk. a közkereseti és a betéti társaságot jogi személyiséggel ruházta fel. Ezért az egyes ágazati törvényekből is kivezetik a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kategóriáját. Speciális jogterületet képez a vadászat és a vadgazdálkodás, ezen belül is a vad tulajdonjogával, valamint a vad által okozott károkért való helytállás szabályozása, amelyekre vonatkozóan mind az új Ptk., mind a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény tartalmaz rendelkezéseket. Ennek módosítása is az új Ptk.-hoz igazodik.  

A törvényjavaslat több, honvédelemmel kapcsolatos törvény új Ptk.-val összefüggő módosítását is tartalmazza. A Ptk.-hoz kapcsolódva pontosabbá válik a törvények által alkalmazott hozzátartozó, közeli hozzátartozó fogalom, a gazdálkodó szervezet fogalma, a megtámadhatóság új szabályozása, illetve a kártérítési felelősség köréből kiemelt sérelemdíj jogintézménye.

A módosítások kiterjednek a helyi önkormányzattal, építésüggyel, rendőrséggel, katasztrófavédelemmel, idegenrendészettel, élet- és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, kulturális örökségvédelemmel és a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásra is, mert a normák a Ptk.-ra vagy annak 2014-ben módosuló jogintézményeire való utalást tartalmaznak. Az utalások egy része technikai módosítást igényel, másik része a gazdálkodó szervezettel, a közeli hozzátartozóval, a cselekvőképességi kategóriákkal, a nem vagyoni kártérítéssel és a jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal kapcsolatos szabályváltozások átvezetését szolgálja.

A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények felülvizsgálata a technikai pontosításokon túl tartalmi változtatások miatt is szükséges. A cselekvőképességre vonatkozó szabályozás tartalmának és terminológiájának változása indokolja az érintett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő módosítását, új jogi környezethez igazítását. Az új Ptk. által életre hívott új jogintézmények és eljárások indokolják többek között a polgári perrendtartásról szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, megteremtve ezzel a szükséges eljárási szabályokat.

Az új Ptk. a hatályos Ptk.-nál részletesebben tartalmazza a lakásbérlet szabályait, így azért, hogy a lakásbérlők és lakáskiadók közötti viták elkerülhetőek legyenek, a lakások bérletére vonatkozó ágazati szabályozás egyes rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni, vagy módosítani kell. Szükséges a hatályos Ptk.-ra, illetve annak egyes rendelkezéseire vagy jogintézményeire történő hivatkozások felülvizsgálata, így például a hatályos Ptk. hozzátartozó, közeli hozzátartozó, üzleti titok fogalma helyett az új Ptk. azonos jellegű fogalmaira kell hivatkozni. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a Gt.) hatályon kívül helyezésre kerül, annak anyagi jogi szabályait az új Ptk. fogja tartalmazni, ezért az e törvényre történő hivatkozások is módosulnak a törvényjavaslat szerint.

(KIM Sajtó Osztály)