A kormány az új Büntető Törvénykönyv (Btk.) megalkotása és egy új büntető-eljárási kódex előkészítésének megkezdése után az igazságszolgáltatási reform következő lépéseként elkészítette egy új büntetés-végrehajtási törvény tervezetét, amelyet ma benyújtott az Országgyűlésnek. Közlemény.
A 34 évvel ezelőtti, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet felváltó kódex célja a büntetés-végrehajtás új alapokra helyezése. Az új törvénykönyvben nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, kiemelkedő célja a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb oktatása és munkáltatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása.
Az új szabályozás a tettel arányos szemléletet és a társadalom fokozottabb védelmét helyezi előtérbe, megalkotását az új Btk. elfogadása, a társadalmi változások, a bűnözés új tendenciái, az eddigi tapasztalatok és a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés indokolták. Új elemként jelennek meg a törvényben a szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei, a régi, hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság, normalizáció) mellett új, a jelenlegi társadalmi helyzetre reagáló alapelvek (rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés) is bekerültek, melyek a végrehajtás fő irányvonalait jelölik ki.
Az új büntetés-végrehajtási törvény az elítéltek besorolása körében egy, a fokozatos végrehajtást elősegítő, egyéniesítést lehetővé tevő rendszert vezet be. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer (KeKR) a hagyományos besorolásokhoz képest hatékonyabban segítheti elő az elítéltnek a társadalomba való visszailleszkedését. Ennek során az elítélt befogadásakor személyes interjúk, kérdőívek és tesztek elvégzésével teljes kockázatelemzést végeznek, így differenciált kép nyerhető a fogvatartottakról. Ez lehetővé teszi a felmért kockázatokhoz és szükségletekhez leginkább igazodó beavatkozás kiválasztását és alkalmazását, illetve a bűnelkövetők ilyen szempontú osztályozását.
Ezt a feladatot egy új büntetés-végrehajtási szerv, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) végzi majd, itt történne a szabadságvesztés megkezdésekor az elítéltek többségének befogadása és elhelyezése, ezt követően az elítélt egyéni kezelését a végrehajtási fokozatokon belül létrehozott, az egyéniesítést lehetővé tevő, egymástól ténylegesen különböző rezsimkategóriák biztosítják.
Az új büntetés-végrehajtási törvény rendelkezései általánosságban 2015. január 1-jén, míg a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet tevékenységére, valamint a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszerre vonatkozó szakaszok 2016. január 1-jén léphetnek hatályba.
A kormány fontos célkitűzése az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása, ezért a fogvatartottak által végzett termelő munka szervezése során törekedni kell a börtönök önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére. A hatályos megoldástól eltérően az új büntetés-végrehajtási kódex nem a munka törvénykönyvére utal, hanem önállóan szabályozza az elítéltek munkáltatására vonatkozó kérdéseket. A kidolgozott új rendelkezések értelmében a korábbiakhoz képest emelkedni fog a fogvatartottak részéről a fogvatartás költségeihez történő hozzájárulás mértéke. Újítása továbbá a törvényjavaslatnak, hogy megteremti az arra való szabályozott eljárást, hogy az elítéltek a szabadulásra való felkészülésük érdekében kötelezően a keresményükből, illetve a rendszeres pénzellátásukból az eddigiekhez képest nagyobb összegű tartalékot képezzenek.
A fogva tartás rendjének és biztonságának érdekében sor kerül a fogvatartottak tömegkommunikációs nyilatkozattételi lehetőségeinek újraszabályozására, szigorúbb keretek közé szorítására is.
A törvényjavaslat szerint az elektronikus távfelügyeleti eszköz helyet kap a szabadságvesztés végrehajtás során is. Az őrzött területen kívüli munkáltatás esetén lehetőség lesz az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazására, amely növeli a hatékonyságot és csökkenti a biztonsági kockázatot.
A javaslat újraszabályozza a fogva tartás során felmerült költségek megtérítésének kötelezettségét is, így például a jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés, vagy fegyelmi ügyekben okozott sérülések miatti költségeket és az iratok nyomtatásával, másolásával vagy továbbításával felmerülő kiadásokat is. Kötelezővé tennék meghatározott többletszolgáltatások (merülő forraló, hűtőszekrény stb. használata) ellenértékének a megtérítését is.
A reintegrációs célok megvalósulásához szükséges feladatok végrehajtása a foganatosító intézetben történik. Itt az elítéltek egyéni kezeléséhez reintegrációs foglalkozásokat, programokat biztosítanak, amelyek elősegítik az elítélt szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését. Ilyenek a kábítószer-prevenciós program, a szenvedélybetegségeket kezelő programok, a szociális készségfejlesztő képzés, az életvezetési képzés, az agresszió és stressz kezelése és a munkakultúra fejlesztés.
(KIM Sajtó Osztály)
