Fokozott büntetőjogi védelmet nyújt számos rendelkezésével az új büntető törvénykönyv (Btk.) gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők részére - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
Ezt a célt szolgálja többek között a jogos védelem körének bővítése, bizonyos esetekben az elévülési idő meghosszabbítása, illetve bizonyos tevékenységtől való eltiltás lehetősége, valamint a gyermekekkel összefüggésben tucatnyi tényállás szigorítása, továbbá olyan új tényállások megalkotása, mint például a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, ami akár egyéves szabadságvesztéssel is büntethető - közölte az államtitkár.
Répássy Róbert kiemelte, hogy az új Btk. nem jelent válogatás nélküli szigorítást, elsősorban a személy elleni erőszakos cselekmények büntetési tételei súlyosbodtak, és idén az efféle cselekmények terén már javuló tendenciák érzékelhetők.
Az elévülési idő bizonyos esetekben oly módon hosszabbodik meg, hogyha az adott bűncselekmény elkövetésekor a sértett még nem töltötte be 18. évét, és a bűncselekmény büntethetősége egyébként 23. életévének betöltése előtt elévülne, az elévülési idő meghosszabbodik a sértett 23. életévének betöltéséig.
Bizonyos foglalkozásoktól, tevékenységektől - például 18. év alatti nevelésétől, felügyeletétől, gondozásától való - eltiltás olyan esetekben merülhet fel, amikor a nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője cselekményét 18. évét be nem töltött személy sérelmére követte el.
A gyermekek fokozott büntetőjogi védelme nyilvánul meg számos bűncselekménynél, mint például az emberölés, öngyilkosságra rábírás, vagy abban közreműködés, személyi szabadság megsértése, szexuális kényszerítés, erőszak, vagy visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekprostitúció kihasználása - ami egy új bűncselekményfajta - és a gyermekpornográfia.
Az új Btk. fokozott büntetőjogi védelemben részesíti a védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen személyeket, súlyosabb büntetéseket helyez kilátásba az ő sérelmükre elkövetett bűncselekmények egy részénél, mint például az emberölés, a testi sértés, a személyi szabadság megsértése és az önbíráskodás.
Az új Btk.-ban minősített eset, ha a bűncselekmény felismerésére, elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személyek sérelmére követnek el bizonyos cselekményeket, mint például emberölés, testi sértés, rablás, sikkasztás, illetve csalás.
Répássy Róbert kiemelte, hogy a potenciális áldozatokban és környezetükben is tudatosítani kell az új rendelkezéseket.
Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: az erőszakos bűncselekmények nagyobbik részét, gyermekek, idősek, fogyatékossággal élők, illetve védekezésre képtelen személyek sérelmére követik el.
Az idősek sérelmére elkövetett erőszakos, élet elleni cselekményekkel vádolt ároktői bandára vonatkozó kérdés kapcsán Répássy Róbert elmondta: az elsőfokú büntetőper elhúzódása csak kisebb részben róható fel a bíróságnak, sokkal inkább az előkészítő eljárás, illetve a szakértői munka húzódott el, de a kormány már félmilliárd forintot elkülönített annak érdekében, hogy a bűnügyi szakértői vélemények elkészülését felgyorsítsa.
A bíróságot ért kritikák kapcsán Répássy Róbert megjegyezte: e téren nem annyira a bírói létszámmal, mint inkább a segítők alacsony számával lehet probléma, e téren a helyzet javítására a következő öt évben hatmilliárd forintot költenek majd.
Arra a kérdésre, hogy az előzetes letartóztatás felső időhatárának eltörlése mennyire elfogadható, az államtitkár úgy reagált: a nemzetközi elvárásokban is elsősorban az fogalmazódik meg, hogy a hatóságok nem tétlenkedhetnek, miközben valakit jogerős bírói ítélet nélkül tartanak fogva, önmagában a fogva tartás hossza nem feltétlenül problematikus. Ugyanakkor ezután is minden előzetes letartóztatott ügyében soron kívül kell eljárniuk a bíróságnak és a lehető leghamarabb kell elintézniük az ilyen ügyeket.
Az új Btk. idén júliusban lépett életbe.
(MTI)
