Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az Echo Tv Napi aktuális című műsorában adott interjút a három csapás alkalmazásáról és a Tobin-ügyről.
Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy bár korábban lehetetlen ügynek tűnt, a tárca sikerrel vívta meg jogi harcát az ír gázoló esetében. Olyan megállapodás született a két ország hatóságai között, amely összhangban van a nemzetközi jog minden kritériumával.
Francis Tobin benyújtotta kérelmét, hogy hétfőn megkezdett fogházbüntetésének további részét Írországban tölthesse le. Az államtitkár elmondta, hogy rendkívüli megegyezés született, ami nagyon ritka az igazságügyi és bűnügyi együttműködésben.
A magyar igazságügyi miniszter mindenben betartja az adott szavát, már jelezte is, hogy Magyarország kész átadni a büntetés végrehajtását a lehető legrövidebb időn belül. A KIM úgy gondolja, Írország is be fogja tartani ezt a megállapodást.
A riporter azon kérdésére, hogy milyen lehetőségei lesznek Tobinnak a feltételes szabadlábra bocsátás kapcsán Írországban, Répássy elmondta, hogy eltérően gondolkodnak a magyar bíróságok és az ír bíróságok. Eltérhet az, hogy mi a legkorábbi feltételes szabadságra bocsátás időpontja. Hogyha Magyarország átad egy ítéletet, és végrehajtják ezt a büntetést, akkor ott már az ír jogszabályok szerint van lehetőség például a feltételes szabadságra bocsátásra.
Viviane Reding bírálata kapcsán az államtitkár elmondta, hogy olyan mértékben elfogadhatatlan volt az uniós biztos asszonynak a kijelentése, aki egy sok-sok évvel ezelőtti bűncselekményt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével összefüggésbe hozzon, hogy erre reagált a magyar Országgyűlés és egy határozatban el is utasította ezt a magatartást. A magyar igazságszolgáltatás semmivel sem függetlenebb vagy semmivel sem kevésbé független, mint más országok igazságszolgáltatása.
A három csapás törvényére vonatkozóan Répássy hangsúlyozta, hogy az új Büntető Törvénykönyvben volt egy olyan törekvés, hogy egyes esetekben a bírói mérlegelést kizárja a törvény. Tulajdonképpen mostantól törvényhozói mérlegelés történik, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a bíróság mérlegelhetett. Nagyon súlyos bűncselekmények esetén - amikor egymás után három erőszakos bűncselekményt követnek el és olyan bűncselekmény van a három bűncselekmény között, amelyre életfogytiglan is kiszabható – a törvény értelmében kötelező kiszabni az életfogytiglant. Ez valóban kizárja a bírói mérlegelést. A parlament úgy döntött, hogy a társadalom által is legsúlyosabbnak ítélt bűncselekmények esetén a bíró akaratától függetlenül is meg kell hozni ezt a döntést, ha a bűnösségét egyébként a bíró megállapítja. Az államtitkár hozzátette, hogy ez természetesen a bíró joga továbbra is.
(Echo Tv Napi aktuális)
