Navracsics Tibor kezdeményezésére összeült a kerekasztal, amelynek célja megoldást találni a devizahiteleseket érintő problémákra. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a devizahitelesek megsegítése céljából összehívott kerekasztal-megbeszélés kapcsán nyilatkozott a Duna TV Közbeszéd, a Hír Tv Magyarország élőben, az MTV Ma reggel és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az államtitkár szerint nem az volt a cél, hogy ott, annál az asztalnál feltétlenül azonnal megállapodás szülessen minden kérdésben. A javaslatok hasznosaknak bizonyultak, hiszen szükség volt erre a találkozóra, hogy az Országos Bírósági Hivataltól a közjegyzői kamaráig mindenki véleménye meghallgatásra kerüljön, és azért, hogy kiderüljön, hogyan tudná a jogalkotás segíteni a devizahitelesek problémáját.
A jelenlévők elsősorban az ügyek kezelésének módjára, a bírósági eljárások gyorsítására tudtak javaslatot tenni, illetőleg részben a végrehajtással kapcsolatos javaslatokkal éltek. Répássy Róbert elmondta, hogy ilyen nagy mennyiségű per már ritkán érkezett a bíróságokra. Mivel a bankok székhelye szerint indítanak pereket a devizahitelesek, ezért koncentrálódnak ezek az ügyek a fővárosba, és megint az fog bekövetkezni, hogy a fővárosi bíróságokat teljesen eldugítják ezek a perek. Ezért azt a javaslatot tette az Országos Bírósági Hivatal, hogy ezeknél a pereknél - tehát a devizahiteles és más fogyasztói típusú pereknél - a keresetet indító felperes, tehát a hitelesnek a lakóhelye határozza meg, hogy melyik bíróságra kell menni. Ez által annyival jobb lesz, hogy eloszlik az országban az ügyterhelés.
Navracsics Tibor miniszter és a Kúria közötti találkozó kapcsán az államtitkár elmondta, hogy a Kúria elnöke és Navracsics Tibor miniszter között valószínűleg a jövő héten létrejöhet egy találkozó. A találkozó célja, hogy a Kúria próbáljon választ adni néhány alapvető kérdésre ebben az ügyben, ami nemcsak a devizahitelesek ügyét segítené, hanem a kormányt is, hogy tudjon segíteni a devizahiteleseknek. Erre azért van szükség, mert nem születtek még meg a jogegységi döntések. Ilyen kérdés például, hogy maga a devizahiteles konstrukció érvényes-e, vagy ha nem teljes az érvénytelenség, hanem csak egy-egy szerződési kitétel esetében részlegesen állapít meg a Kúria érvénytelenségi okokat, akkor melyek azok a kitételek a devizahitel-szerződésekben, amelyek érvénytelenséget okoznak, illetve hogy mi ennek az érvénytelenségnek a jogkövetkezménye, hogyan kell a feleknek utána elszámolni.
Az államtitkár szerint szakmailag is indokolt, hogy hozzon a Kúria egy döntést, mert egymásnak eltérő ítéletek is születnek, és a Kúriának az a dolga, hogy végül is a jogegységet megteremtse az országban. A kormányzat azt tudja kérni, hogy lehetőség szerint ezekre az érvényességi kérdésekre általános jelleggel adjon választ. Tehát szó sincs arról, hogy konkrét ügyekben várnának megoldást a Kúriától.
Répássy Róbert a forinthitelesek kapcsán elmondta, hogy a kérdés az, hogy mi az, amit az ügyfeleknek vagy az adósoknak teljesíteni kell, illetve mi az, ami ezekből a szerződésekből tényleg érvényes, és valóban az ő kötelezettségük. Ha erre választ adna a Kúria, akkor a kormány is tudná, hogy hol kell segíteni. A forinthitelesek ilyen tömegesen nem fordultak a bankok ellen érvénytelenség megállapítása miatt, hiszen kevesebb a jogi természetű aggály. Azonban azokban az esetekben kifejezetten fizetésképtelenségi problémák merültek fel, erre adhat megoldást a magáncsőd intézménye, amin dolgozik a kormány.
A Btk. módosítása kapcsán - mely fokozott büntetőjogi védelmet ad majd az időseknek, a fogyatékossággal élőknek és a gyermekeknek - Répássy Róbert elmondta, hogy az új büntető törvénykönyvben elsősorban a személy elleni erőszakos bűncselekményeknél olyan minősítő körülmények kerültek megfogalmazásra, ahol a gyermekek sérelmére, az időskorúak vagy a fogyatékossággal élők sérelmére elkövetett bűncselekmények szigorúbban büntetendők a jövőben.
Az előzetes letartóztatás időtartamának felső - eddig négyéves - korlátjának eltörlése kapcsán az államtitkár elmondta, hogy a legfontosabb, amit tisztázni kell, hogy nem helyes, ha ilyen hosszú ideig ítélet nélkül fogva tartanak valakit. Emberi jogi szempontból már egy rövidebb időtartamú előzetes letartóztatás is minősülhet kártérítésre okot adó fogva tartásnak, hogyha tétlenkedtek a hatóságok. Tehát az a kérdés, hogy a hatóságoknak - nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság - a rendelkezésre álló idő az valóban hasznosan telt el. Nem lehet valakit csak azért fogva tartani, mert nem érnek rá a hatóságok, hogy elintézzék az ügyét. Tehát nem az előzetes letartóztatás hossza, hanem inkább a hatóságok tétlensége az, ami emberi jogi szempontból aggályos lehet.
A Tobin-ügy kapcsán Répássy elmondta, hogy nincs mód arra - még a gondolkodási idő lejárta után sem - hogy Tobint kényszerítsék arra, hogy Magyarországra érkezzen. Az ír hatóságok nem hajlandóak segítséget nyújtani Magyarországnak ebben az ügyben, így csak szorgalmazni tudják, hogy kezdje meg büntetésének letöltését Tobin.
(Duna TV Közbeszéd/Hír Tv Magyarország élőben/MTV Ma reggel/Kossuth Rádió 180 perc)
