Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár kedden a Kossuth Rádió 180 Perc című műsorában nyilatkozott a július elsejével életbe lépő új Btk.-ról.

Az államtitkár elmondta, hogy nem azért szállították le néhány súlyos bűncselekmény esetén a büntethetőségi életkorhatárt, hogy minél több gyermekre irányuljon a büntető eljárás figyelme, hanem azért, hogy figyelmeztetés legyen a gyermekkorúak számára, hogy ők is felelősséggel tartoznak. Jó lenne, ha megszűnnének például az iskolákban a csoportosan elkövetett rablások, hiszen amikor a nagyobb társak elvesznek egy vagyontárgyat a kisebb gyerektől, azt rablásnak nevezi a büntető jog. Ha már annyit elérne az új szabályozás, hogy évente csak három-négy ilyen eset maradna abból a 80-100 esetből, amely most nyilvánosságra kerül, akkor már megérte – fejtette ki az államtitkár.

A jogos védelem kapcsán Répássy elmondta, hogy ez az új szabály egy szemléletváltást jelent, azt, hogy eddig a támadót védte a büntető jog és a támadóval szembeni fellépésnek szabott bizonyos korlátokat, most egyértelműen az áldozat, a védekező mellé áll a büntető jog és azt üzeni, hogy a támadó kockázata az, ha bizonyos súlyos magatartásokat követ el. Ilyen például, hogy ha éjjel fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek rá valakire, vagy ugyanígy támadják meg őt az utcán. Ha ezekben az esetekben az életveszélyt vélelmezi a törvény, akkor biztos, hogy egyáltalán nem áll messze a valóságtól. Tehát eddig is úgy ítélkeztek a büntető bírák, hogy ilyen esetekben megállapították a jogos védelmet, azonban fontos megemlíteni, hogy egy hosszadalmas, akár két évig tartó büntető eljárásnak volt kitéve a védekező és neki kellett a bíróság előtt bizonygatnia azt, hogy életveszélyben volt.

Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékossággal élők sérelmére elkövetett bűncselekmények szinte mindegyike szigorodott, tehát ha ilyen korú, vagy ilyen helyzetben lévő sértett sérelmére követnek el bűncselekményt, az súlyosabban büntetendő. Ez egy fontos üzenete lehet az új Btk.-nak, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel szembeni bűncselekményeket nem tolerálja a büntető jog. Az új Btk.-nak a célkeresztjében egyébként elsősorban a visszaesők, tehát a bűnismétlők és a személy elleni erőszakos bűncselekményeket elkövetők állnak. Az ő esetükben szigorodtak a jogszabályok.

Az ellenzéki oldalról felmerülő statisztikákat említő kritikára reagálva az államtitkár elmondta, hogy egy intézkedésnek a hatásait hosszabb idő alatt lehet csak felmérni. Éppen ezért kell azt üzenni a büntetőpolitikával, hogy nincs kibúvó, itt ezekben az esetekben a legsúlyosabb büntetéseket fogják kiszabni. Erről szól például a "három csapás" intézménye, ami a harmadik erőszakos bűncselekmény esetén akár már az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is kötelezővé teszi.

A drogfogyasztással kapcsolatban azt emelte ki az államtitkár, hogy az új jogszabály nem változtat lényegesen az előbb említett bűnügyi statisztikákon, mert eddig is bűncselekménynek minősült az, ha valaki kábítószert tartott magánál vagy kábítószert megszerzett, tehát a fogyasztás valójában eddig is bűncselekmény volt. Ami itt a lényeges változás, hogy bárki élhet az úgynevezett elterelés lehetőségével, tehát amikor valaki büntetés helyett különböző orvosi és egyéb mentális segítséget vállal. Ennek az elterelésnek a lehetősége kétévente csak egyszer fogja megilletni az elkövetőt, nem lehet vele korlátlanul élni. Fontos szabály az is, hogy a kábítószer-kereskedői magatartások esetén sem a függőség, sem az elterelés lehetősége nem jelent enyhébb megítélést, a kábítószer-kereskedelem a legsúlyosabban büntetendő bűncselekmény.

Az ittas vezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ittas járművezetés egyáltalán nem megengedett. 0,5 ezrelék fölött már bűncselekménynek fog minősülni, és a járművezetéstől eltiltást fogja maga után vonni, ez az új büntető törvénykönyvben egy jelentős szigorítás.

A kisebb súlyú lopások vagy a fatolvajlás esetén azt a megoldást választotta az új Btk., hogy kifejezetten megemelte a büntetési tételét, és kiemelte, nem pusztán csak az értéke szerint büntetik a falopást, hanem aszerint is, hogy ez milyen károkat okoz például a természetben.

Nem volt az a cél, hogy ami bevált, ami jó szabály - és ami a magyar büntetőjog hagyományaiból következő szabályok -, azokat megváltoztassák. Répássy Róbert hozzátette, hogy nem számít arra, hogy egy jövőbeni országgyűlési többség, parlamenti többség lényegesen megváltoztatná ezeket a szabályokat. Ezek klasszikus, kimunkált szabályok, csak az újításokat kell megtanulnia a jogászi szakmának, és természetesen az újításokban van a büntetőpolitika lényege, a szigorú büntetőpolitika ott mutatható ki elsősorban – mondta az államtitkár.

(Kossuth Rádió 180 perc)