Répássy Róbert, a KIM igazságügyért felelős államtitkára tegnap a Hír TV Magyarország élőben című műsorában adott élő interjút a Parlamentből.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy öt olyan tagállam van, az Európai Unión belül is, ahol nincsen felső határa az előzetes letartóztatásnak. Nem az előzetes letartóztatás hossza a kérdéses, hanem az, hogy indokolt volt-e, ezért előfordulhat, hogy egy emberi jogi bírósági marasztalás születik akkor, ha valaki akár, egy évig, vagy két évig volt előzetes letartóztatásban.
Az európai példák kapcsán Répássy Róbert elmondta, hogy más tagállamokkal szemben is elmarasztaló ítéletet hoz néha az emberi jogi bíróság, és ennek az a magyarázata, hogy az egyes ügyeket mindig konkrétan vizsgálja meg az emberi jogi bíróság. A magyar hatóságoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy csak addig tartsanak valakit, ítélet nélkül fogva, amíg az feltétlenül szükséges, hiszen az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés az ügyekben.
Az ároktői eset kapcsán az államtitkár elmondta, hogy a bíróságoknak rendszeresen statisztikát kell szolgáltatniuk arról, hogy kétévi, háromévi, vagy akár négy éven túli ügyeik vannak-e. Négyévi előzetes letartóztatás folyamatban lévő ügyben az ároktői ügyben volt, más hasonló ügyekben nincsen ilyen hosszú előzetes letartóztatás. Ez nem azt jelenti, hogy az ügyek nem húzódnak el, akár négy éven túl is, de akkor házi őrizetbe helyezik a gyanúsítottat, a vádlottat. A házi őrizet az új szabályok szerint, minden esetben, a technikai nyomkövető, vagy más néven karperec segítségével történik.
Répássy Róbert elmondta, hogy a karperecek felhelyezése a bíró döntésétől függ. A bíró dönthet úgy, hogy kötelező a lábperec vagy karperec alkalmazása. Az új szabály szerint, nemcsak abban az esetben helyezhető el a technikai nyomkövető, ha ehhez hozzájárul a gyanúsított, a vádlott, hanem minden esetben, ha a bíró így rendelkezik, akkor kötelező alkalmazni a technikai nyomkövetőt. A rendőrség pedig rendelkezik megfelelő darabszámú technikai nyomkövetővel. Körülbelül ezer ilyen eszközt, tehát, ilyen technikai nyomkövetőt szerzett be a Belügyminisztérium, közbeszerzési eljárásban. Sajnos, az a tapasztalat, hogy mindez idáig a bíróságok kevés esetben alkalmazták ezt a technikai nyomkövetőt – tette hozzá.
Az új Btk. kapcsán az államtitkár felhívta a figyelmet az új büntető törvénykönyvnek a gyermekkorúak, az időskorúak és a fogyatékossággal élők fokozottabb büntetőjogi védelmét szolgáló rendelkezésére. Több mint 15 bűncselekmény esetében beszélhetünk arról, hogy szigorúbbá vált, fokozottabbá vált a büntetőjogi védelme a gyermekkorúaknak, és az időskorúaknak, fogyatékossággal élőknek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ilyen személyekkel szemben erőszakos bűncselekményt, vagy akár csalást követ el, akkor az esetükben sokkal szigorúbban büntet az új büntető törvénykönyv.
Az államtitkár a statisztikák kapcsán elmondta, hogy az ez évi, tehát, a 2013-as statisztikák még töredékesen, csak néhány hónapra állnak rendelkezésre, de a személy elleni erőszakos bűncselekmények, a közterületi durva, erőszakos bűncselekmények száma visszaszorulóban, csökkenőben van. Répássy Róbert szerint ez nem csak az új Btk.-nak, hanem a 2010. óta folytatott büntetőpolitikának is a következménye, amely első sorban az erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben határozott meg szigorúbb büntetőjogi fellépést.
(Hír TV Magyarország élőben)
