Kényszerből születik az alaptörvény ötödik módosítása, a negyedik után a kormány nem tervezett újabbat. A mostani alkotmánymódosítás a negyedik részleges korrekciója, amely válaszol az európai bírálatokra – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Répássy Róbert a KIM igazságügyért felelős államtitkára.

A kormány meg akarja szüntetni azokat a látszólagos problémákat, amelyek ürügyként szolgálhattak a Magyarország elleni támadásokhoz – fogalmazott. A kabinet ezért az új módosításban azt javasolja a parlamentnek, hogy ne csak a közmédia sugározhasson kampányhirdetéseket, hanem a kereskedelmi csatornák is. Hangsúlyozta, utóbbi médiumok dönthetnek úgy, hogy nem közölnek politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik, ellenérték nélkül kell bemutatniuk azokat, és nem válogathatnak a pártok között.

Répássy Róbert az egyházakat érintő módosításról szólva elmondta: az új megoldásban az egyházzá minősítés a bíróság hatásköre, az Országgyűlés csak arról dönt, hogy a közösségi célok érdekében mely egyháznak ad adókedvezményt, adómentességet. Ez utóbbiakat nevezi majd az alkotmány bevett egyházaknak.

Az államtitkár elmondta még: októberben léphet hatályba az MNB- PSZÁF összevonás, illetve megszüntetik az Országos Bírói Hivatal elnökének jogát, hogy kapacitásbeli problémák miatt másik bíróságot jelöljön ki a tárgyalás lefolytatására. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az új megoldás többe fog kerülni a jelenleginél, hiszen új bírói álláshelyek finanszírozására kell majd forrást biztosítani, a kormány azonban nem engedhette meg, hogy az igazságszolgáltatás függetlenséget támadják a mostani, egyébként jól működő gyakorlat miatt.

Az új módosítással kikerülhet az alkotmányból az is, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Országgyűlésnek mindig joga, hogy adókat állapítson meg. Az alkotmányos keretek között olyan adót vet ki az Országgyűlés, amilyen adót indokoltnak, célszerűnek talál. Az Európai Unió úgy érezte, hogy ez az európai intézményekkel szembeni bizalmatlanságot erősítené, hogyha kifejezetten ilyen jogcímen vetnének ki adót Magyarországon. Most egyébként az úgynevezett gazdasági stabilitási törvényben lesz erre utalás, hogy a gazdasági stabilitás érdekében meg kell ilyenkor a kormánynak vizsgálnia azt, hogy milyen egyéb bevételt tud biztosítani

(Kossuth Rádió 180 perc)