Fokozott büntetőjogi védelmet nyújt számos rendelkezésével az új büntető törvénykönyv a gyermekeknek, az időseknek és a fogyatékossággal élőknek.
Ezt a célt szolgálja többek között a jogos védelem körének bővítése, bizonyos esetekben az elévülési idő meghosszabbítása, illetve bizonyos tevékenységektől való eltiltás lehetősége. Valamint a gyerekekkel összefüggésben tucatnyi tényállás szigorítása, továbbá olyan új tényállások megalkotása, mint például a kiskorúval való kapcsolattartás, akadályozása, ami akár egyéves szabadságvesztéssel is büntethető. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár kedden az M1 Ma Reggel és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozott az új Btk. alapelveiről.
Elmondta, hogy az új büntető törvénykönyv az áldozatvédelmi szempontot jelenítette meg, amikor a legkiszolgáltatottabb, a potenciálisan áldozattá váló csoportokat nagyobb, fokozottabb védelemben részesítette. Fontos új szabály a gyermekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények esetén az elévülési idő meghosszabbítása, amely azt jelenti, hogy a gyermek a felnőtté válását követő öt évig még, tehát praktikusan 23 éves koráig büntető feljelentést tehet a gyermekkorában őt ért bántalmazás vagy, például szexuális bűncselekmény miatt. Ez azt jelenti, hogy egy bántalmazó sosem hihet abban, hogy majd kinövi a gyerek a gyerekkorában elszenvedett bűncselekményt, hanem a már felnőtt korú sértett megteheti a szükséges feljelentéseket, és megindíthatja a szükséges büntetőeljárásokat.
A kiszolgáltatott csoportok kapcsán Répássy Róbert elmondta, hogy nagyon eltérő ezeknek az életkori vagy társadalmi csoportoknak a szerepe, vagy pontosabban a statisztikai adatokban való feltüntetése. Tehát a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények titokban maradnak, nem kerülnek nyilvánosságra, nem kerülnek hatóságok elé. Ez egy nagyon nagy probléma, hogy a gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket még a környezet sem meri feljelenteni, hiszen olyan bántalmazó környezetről van szó, ahol valaki megfélemlíti az egész családot, vagy akár még az egész környéket is. Az időskorúak sérelmére viszont nagyon is látható bűncselekményeket követnek el, hiszen nagyon sokszor erőszakos bűncselekmények, rablások áldozatai, időskorúak. Ezért is volt szükség, hogy azt üzenje az új büntető törvénykönyv, hogy a kiszolgáltatott emberekkel szembeni bűncselekményeket duplán bünteti. Ez nem is áll messze a valóságtól, mert a három csapás szabály miatt a harmadik alkalommal minden esetben életfogytiglanit szab ki a bíróság az ilyen ügyekben.
Az ároktői ügy kapcsán az államtitkár elmondta, hogy tegnap az Országgyűlés olyan büntetőjogi változásokat fogadott el, amelyek várhatóan kihirdetés után azonnal hatályba lépnek. Elsősorban költségvetési támogatásban részesülhetnek a szakértői intézetek, ugyanez a bűnügyi szakértői intézetek esetében is meg fog történni, a bíróságok és az ügyészség tisztviselői létszámának az emelésével.
Az emberi jogi aggályok kapcsán az államtitkár elmondta, hogy az emberi jogi bíróság nem az előzetes letartóztatás hossza miatt marasztal el egyes országokat, hanem azért, hogy ha indokolatlan volt az előzetes letartóztatás, tétlenkedtek a hatóságok. Ilyen ítéletek Magyarországgal szemben is születtek, már akár egy vagy kétéves előzetes letartóztatás miatt is. A legfontosabb az, hogy a bíróságokon például a bíró önhibájából olyan mulasztás ne következzen be, ami az ügyet hátráltatja. Amennyiben ilyen mégis előfordul, és két éven túl nyúló ügyről van szó, akkor soron kívüli vizsgálatot fognak elrendelni a bíró alkalmasságával kapcsolatban. Természetesen az ároktői ügyben nem bírói, vagy nem elsősorban bírói, hanem szakértői mulasztás történt.
(M1 Ma Reggel - Kossuth Rádió 180 perc)
