Bár az alkotmánybíróság megsemmisítette a rendelkezést, május 1-jén sem viselhet vörös csillagot valaki úgy, hogy ezzel az áldozatok emberi méltóságát, vagy a kegyeletjogát sértse, amennyiben olyan provokatív módon fogják ezt megtenni. Amennyiben lesznek például a kommunizmus áldozatait képviselő szervezetek, a kommunizmus áldozatainak a hozzátartozói, akikben félelmet, megbotránkozást kelt egy ilyen vörös csillag viselés, akkor élhetnek a feljelentés jogával, élhetnek azzal, hogy büntetőeljárást kezdeményeznek ebben az ügyben mondta Répássy Róbert a Hír Tv Rájátszás című műsorában. Hozzátette, hogy május 1-jén elképzelhető a vörös csillagnak és más önkényuralmi jelképnek olyan nem nyilvános és nem köznyugalmat zavaró viselése, amely nem fog Büntető törvénykönyvbe ütközni. Az a fajta a magatartás azonban, amely kifejezetten az áldozatok érzékenységét, az áldozatok iránti érzéketlenséget mutatja, legyen az vörös csillag vagy legyen az horogkereszt, az mindenképpen büntetendő lesz.

Az államtitkár elmondta, hogy az önkényuralmi jelképek tiltására vonatkozó szabály 1993 óta létezik és most, 2013-ban semmisítette meg az Alkotmánybíróság, tehát húsz évig nem volt alkotmányossági aggály ezzel kapcsolatban. Az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségét mindenféleképpen szűkíteni kell, bár eddig is tartalmazott bizonyos szűkítéseket a Btk., hiszen  egy oktatási vagy tudományos célra, a történelem eseményeinek bemutatására való használat nem ugyanazt jelenti, mint hogyha ezzel provokatív módon, vagy kifejezetten agresszív módon  felvonulnak egy horogkereszttel, egy náci jelképpel vagy akár a vörös csillaggal.  Általános tiltás helyett a jövőben csak az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát és a terjesztését büntetnék.

Vajnai Attila, akinek az ügyében a magyar állammal szemben a Strasbourgi Emberjogi Bíróság pozitív döntést hozott, az államtitkár véleménye szerint  provokált, hiszen döntő többségében a magyar társadalomban mindenféle önkényuralmi jelkép használata, viselése egyfajta negatív érzést és visszatetszést vált ki, éppen ezért ez a fajta magatartás, a többségi társadalom ellen irányult. A Strasbourgi Emberjogi Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ő vörös csillag viselése véleménynyilvánítás volt. Az államtitkár szerint nincs ezzel baj, de a véleménynyilvánítási szabadságnak is vannak korlátai, például az emberi méltóság megsértése lehet az egyik természetes korlátja, vagy az az eset, amikor másokban félelmet vált ki egy véleménynyilvánítás, például egy jelképhasználat.  Ezt jelenti a büntetőjog nyelvén, hogy a köznyugalom megzavarása történik, vagy a megzavarására alkalmas egy cselekmény. Az államtitkár emlékezetett, az Alkotmánybíróság még a 2000-es határozatában indokoltnak tartotta az önkényuralmi jelképek büntetését, azon az alapon, hogy ez valóban alkalmas a köznyugalom megzavarására. Sajnos most már 13 évvel később más álláspontra helyezkedett: büntethető az önkényuralmi jelképek használata, hogyha valamilyen feltétel még párosul ehhez az önkényuralmi jelképhasználathoz. Ezt a feltételt fogja most tartalmazni a Btk.-módosítás, ha elfogadja a Ház.

Arra a kérdésre, hogy szigorúbb lesz–e az új szabályozás, Répássy Róbert  kifejtette: hogy éppen arra hivatkozott az AB, hogy túl általános a törvény és az alkalmat ad pl. egyedi jogalkalmazásra, vagy egymásnak ellentmondó bírói ítéleteknek megszületésére.

Az ellenzék által a parlamentben elhangzottakra reagálva leszögezte, hogy a törvényben nincsen kettős mérce. Abból indult ki már 1993-ban is a Btk., de a mostani javaslatban az szerepel, hogy ezek az önkényuralmi jelképek azonosak, azonos megítélésűek, mint ahogyan ez a két önkényuralmi rendszer is, a náci és a kommunista rendszer is azonos megítélésű. A magyar jog ebben elég következetes. Sajnos például a Strasbourgi Emberjogi Bíróság nem azonosan ítéli meg ezt a két jelképet, hiszen úgy döntött, a vörös csillagnak lehet pozitív értelmezési tartománya is, nem feltétlenül az önkényuralom jut valakinek eszébe a vörös csillagról. Magyarországon az emberek többsége azonban úgy gondolja, hogy a vörös csillag az egyértelműen az egykori kommunista rendszerhez kötődő jelkép, tehát nem nagyon van pozitív értelmezési tartománya. Strasbourgból nézve kicsit más a világ, de a közép-kelet-európai térségben, a volt szovjet övezetben, volt szovjet megszállási területeken élők másképp értelmezik a vörös csillagnak a szerepét.

A TASZ és a Helsinki Bizottság bírálatára, mely kifogásolta, hogy a rendőrség betiltatta az Adj gázt! címen szervezendő tüntetést, Répássy Róbert  kifogásolta a liberális jogvédő szervezetek gyakorlatát, akik lépten-nyomon a magyar kormányról mindenféle antiszemitizmust és mindenféle rasszizmust állítanak, majd amikor a kormány fellép ezek ellen a magatartások ellen, akkor a szólásszabadságot és a gyülekezési szabadságot védelmezik álszent módon.

Véleménye szerint ideje lenne tisztázni, hogy melyik oldalon állnak, mert „hogyha egy oldalon állunk, és elutasítunk minden gyűlöletkeltést és minden, akár az önkényuralmi rendszerek áldozatainak az érzékenységét sértő akciót, akkor bizony ezeknek az úgynevezett liberális jogvédő szervezeteknek is oda kellene állni a kormány mellé, hogyha egy ilyen magatartást tanúsít.”

Majd hozzátette:  A jogi megítélése ennek a kérdésnek természetesen a bíróságra tartozik, de szerintem a közvélemény egyöntetűen úgy gondolja, hogy a Holokauszt áldozataival emlékezés mellé  nem fér meg egy ilyen motoros felvonulás, amely egyértelműen provokálja a Holokauszt áldozatait és azoknak a hozzátartozóit.  Véleménye szerin a rendőrség helyesen jár el akkor, amikor nem várja meg, hogy egy ilyen emberi méltóságot és az áldozatokat jó ízlésű embereket sértő rendezvényt  párhuzamosan engedélyez térben és időben viszonylag közel egymáshoz.

A közelmúltban nőket megtámadó visszaeső bűnözőkre utalva az államtitkár szólt a júliusban hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvről is, amely jelentősen szigorítja a bűnismétlőknek a büntetőjogi megítélését.  Változik például a börtönfokozat, a büntetés-végrehajtási fokozat aszerint, hogy visszaesőről, esetleg többszörös visszaesőről van szó. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány már 2010-ben bevezette a három csapás szabályt, így – bár nem ismeri a Páva Zsolt lánya elleni támadás részleteit-, de „amennyiben itt egy harmadik alkalommal való elkövetésről beszélünk,  tehát egy harmadik erőszakos bűncselekményről, akkor a három csapás alapján fogják a bíróságok megítélni.”

(Hír Tv-Rájátszás)