Pontosan meghatározható, hogy kik azok, akik a büntetőjogi szigor célkeresztjében állnak: elsősorban az erőszakos bűncselekményeket elkövetők és a bűnismétlők, a visszaesők. Ezek ellen a bűnözői csoportok, illetőleg elkövetési magatartások ellen lép fel hatékonyan az új Büntető törvénykönyv –mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a változtatások indokairól a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, vasárnap.

A Büntető Törvénykönyv egy értékrendet közvetít és ez az értékrend egyértelműen azt üzeni, hogy a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, korosztályok a büntetőjog védelmének a fókuszában állnak, azaz a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés, a kiszolgáltatott helyzetűekkel szembeni bűncselekmény elkövetése sokkal súlyosabban büntetendő, mint azokkal szemben, akik egyébként talál képesek magukat megvédeni- tette hozzá.

Répássy Róbert arra emlékeztetett, hogy nagyon sokszor maradnak titokban a gyermekek elleni bűncselekmények, ezért választja az új Büntető törvénykönyv azt a megoldást, hogy a gyermek a felnőtté válását követően öt évig még, tehát 23 éves koráig, de még akár ezen túl is érvényesítheti a büntetőjogi felelősségrevonást. Az államtitkár abban bízik, hogy ennek az lesz a következménye, hogy egyetlen elkövető sem bízhat abban, hogy a gyermek majd kinövi, elfelejti a sérelmére elkövetett bűncselekményt, tehát egy komoly visszatartó hatásának kell lennie ennek az újszabálynak.

ELLENZÉKI REAKCIÓK - A jobboldal radikális részéről olyan hangok érkeztek, melyek szerint nem elég szigorú a Büntető törvénykönyv és még további szigorra van szükség; a liberális álláspont pedig túlzottnak tartja azt a szigort, ami a Büntető törvénykönyvben van - sorolta Répássy Róbert az új Btk.-t ért vádakat. Emberi jogi egyezmények tiltják is megalázó, kegyetlen bánásmód alkalmazását, olyan büntetések alkalmazását és bevezetését, amelyek jócskán meghaladják még az emberi méltóságnak az elviselhető sérelmét- hívta fel a figyelmet az államtitkár. Ugyanígy az is elfogadhatatlan szemlélet, hogy akár többszörös visszaesők, újabb és újabb esélyeket kapjanak arra, hogy a börtönből szabadulva veszélyeztessék a társadalmat. Ott, ahol keménynek és következetesnek kell lenni a büntetőjognak, és ahol a társadalom védelme a fontosabb, ott ezekre az eszközökre kell hangsúlyt helyezni, ahol pedig a társadalomba való visszailleszkedés, a „még egy esély” filozófiája érvényesül – például az első bűntényesek, a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése esetén –, az új Btk. lehetővé teszi, hogy jóvátételi munkával az általa okozott sérelmet tegye jóvá az elkövető. Ez sokkal hasznosabb a társadalom számára is és nem utolsó sorban az elkövető számára is - mondta Répássy Róbert.

ELŐZETES LETARTÓZTATÁS - A kormány büntetőpolitikájában nem arra törekedtünk, hogy hosszú ideig tartson az előzetes letartóztatás, hanem az emberi jogi szempontokkal egyezően arra helyezünk hangsúlyt, hogy csak addig tartson az előzetes letartóztatás, amíg egy tisztességes és ésszerű határidőn belül zajló eljárásban elbírálják a vádakat - magyarázta az államtitkár. Majd hozzátette: amikor az Országgyűlés elfogadta, hogy akár négy évnél hosszabb időre is fenntartható az előzetes letartóztatás, nem azt mondta, hogy korlátlan ideig lehet előzetes letartóztatásban tartani valakit, hiszen az előzetes letartóztatás bírói kontroll alatt áll. Azt üzeni ezzel a törvény, hogy az előzetes letartóztatás addig fenntartható, amíg tisztességesen kivizsgálnak egy vádat. Magyarországot már eddig is elmarasztalta néhány esetben az Emberi Jogi Bíróság, nem négyéves, hanem ennél sokkal rövidebb tartalmú előzetes letartóztatás esetén, mert azt állapították meg, hogy indokolatlanul tétlenkedtek a hatóságok- fűzte hozzá.

Nem lehet pusztán azért valakit előzetes letartóztatásban tartani, mert nem érnek rá a hatóságok az ügyével foglalkozni és ezt a szempontot végig érvényesíteni kell az új büntetőeljárási törvényben - magyarázta Répássy Róbert. A két éven túli ügyekben önhibájukból bekövetkezett mulasztásuk esetén, soron kívül vizsgálni kell a bírák vagy az ügyészek alkalmasságát. Nem utolsósorban a nyomozást is felül lehet vizsgálni, hogyha hosszú ideig húzódik. Az államtitkár szerint ezek mind azt fejezik ki, hogy előzetes letartóztatásban lévők elleni eljárásban soron kívül kell eljárni, az ő ügyükben a bíróságot a lehető leggyorsabban olyan helyzetbe kell hozni, hogy dönteni tudjon.

FÜGGETLEN BÍRÁK - Répássy Róbert kiemelte, a bíróságokat, az ítélkezést legitim módon egyedül a törvényhozás törvényekkel befolyásolhatja, hiszen a bírák függetlenek, de a törvényeknek alárendelve végzik a tevékenységüket. 2010-ben a kormány javaslatára az Országgyűlés úgy döntött, hogy visszaállítja az úgynevezett középmértékes büntetést, ami azt üzeni a bíróknak, hogy természetesen szabadon mérlegel a minimális és a maximális büntetési tételkeret között, de elsősorban a középső értékből kell kiindulnia. Korábban ugyanis az volt a tapasztalat, hogy a bírák előszeretettel alkalmaznak a minimumhoz közelebbi büntetési tételeket. Az államtitkár megjegyezte, amikor az ilyen ügyeket megvizsgálja a másodfokú bíróság, akkor azt fogja megvizsgálni, hogy ettől a középső mértéktől indokoltan tért-e el a bíró. Hogyha ez indokolt volt, tehát voltak olyan enyhítő körülmények, ami miatt el tudott térni, akkor jóváhagyja ezeket a döntéseket. Ha nem, akkor viszont súlyosbítani fogják ezeket az ítéleteket.

TOBIN-ÜGY - Az ír állampolgárságú elkövető valóban két kisgyermek halálát okozta, és a mai napig a felelősségrevonás következtében kiszabott büntetését nem kezdte meg. Ennek az a magyarázata, hogy Írországban tartózkodik, és Írország az európai uniós jogot – ami alapján mi jogosan kérhetnénk, hogy vagy adják át büntetése letöltésére, vagy pedig ott hajtsák végre az ítéletet -, sajnos Írország nem megfelelően alkalmazta- mondta Répássy Róbert. Emiatt egy nagyon bonyolult eljárásban az ír állam felelősségre vonható, de Navracsics Tibor igazságügyi miniszter mindent megtett azért, hogy az elítélt Magyarországon megkezdje a büntetését. Garanciát ajánlott, hogy visszaengedik Írországba, és ott folytathatja, illetve fejezheti be a büntetését, amennyiben az kell, hogy egy ilyen ügyben végre helyreálljon az igazság. Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy a magyar bíróság ítéleteit és a gyermekek haláláért való felelősséget fejezze ki az elítélt magatartása, az elítélt büntetése - hangsúlyozta az államtitkár.

BTK. MÓDOSÍTÁS – Répássy Róbert szerint a közvélemény főleg azokkal a büntetőjogi újításokkal foglalkozik, amelyet a média, az újságok, sajtó közvetített, így elsősorban a jogos védelemmel, vagy a büntethetőségi életkor-határ néhány bűncselekmény esetében való leszállításával.
Annak ellenére, hogy viszonylag még kevés alkalommal próbálták ki az új szabályokat, pozitív visszajelzéseket kapnak. Répássy Róbert azt hozta fel példaként, hogy ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy meg kell, hogy védje az életét, vagy hozzátartozója életét, akkor tapasztalni fogja, hogy az új törvények szerint vele szemben nem a bűnösség vélelme fog érvényesülni, hanem, hogy mindaddig nem is emelhetnek vádat ellene, amíg őt a törvény védi - márpedig a törvény mostantól kezdve a jogosan védekezőt védi, nem pedig a támadót. Ezzel tulajdonképpen a támadó oldalára helyeztük a kockázatát annak, hogy jogtalan támadást hajt végre.

A gyermekek szűk körű büntethetőségének bevezetése hitem szerint azt eredményezheti, hogy megelőzhetjük az olyan bűncselekményeket, amelyeket tizenkettő és tizennégy év közötti gyermekek akár gyermekkorú társaik sérelmére követnek el, mert nagyon sokszor az ilyen bűncselekményeknek áldozatai éppen gyermekek – mondta az államtitkár. Iskolákban vagy iskolák körüli bűncselekményeknél előfordul, hogy kamaszok gyerekeket bántalmaznak, és sajnos olyan statisztikai adatokkal is rendelkeztünk, hogy a tizennégy éven aluli bűnözés Magyarországon nem is kis számban létezik. Az új Btk. erre is megoldást ad, hiszen mind a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény, mind pedig a felbujtása, tehát ha egy gyermeket felnőttek (vagy legalábbis nála idősebbek) bírnak rá a bűncselekmények elkövetésére, akkor tettükért felelni fognak ezek a felnőttek - jegyezte meg Répássy Róbert.

(Kossuth Rádió Vasárnapi újság)