Répássy Róbert, a KIM igazságügyi államtitkára az M1 reggeli műsorában Obersovszki Péter címben említett felvetésére reagálva elmondta, hogy nem is volt ilyen jogi elnevezés, ez mindig egy köznapi elnevezés volt, amin valóban szeretnének egy kicsit változtatni. Hiszen szélesebb értelemben véve a hozzátartozókat védi, a hozzátartozói kapcsolatot, vagy ha úgy tetszik, magát a családot, a családi kapcsolatokat védi az új törvényi rendelkezés. Nem csak az együtt élő, hanem a korábban együtt élő hozzátartozók sérelmére is elkövetett bűncselekményeket bünteti majd az új tényállás. A törvény a volt hozzátartozókra is kiterjed, a volt élettársra is. Nagyon fontos, hogy a jövőben súlyosabban, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő a hozzátartozók sérelmére elkövetett bántalmazás, erőszak.

A kritikák kapcsán az államtitkár elmondta, hogy azok főleg arra irányulnak, hogy a hozzátartozók között lehet számos olyan konfliktus, amely nincs benne ebben a tényállásban. Ennek oka az, hogy a Büntető Törvénykönyv más részeiben szerepelnek, ilyen pl. a kényszerítés,  zsarolás, vagy más olyan magatartás, amely sajnálatosan hozzátartozók között is elkövethető. Ez sosem marad büntetőjogi válasz nélkül, tehát nem arról van szó, hogy a Büntető Törvénykönyv ne lépne fel ezek ellen a magatartások ellen, de a mostani feladat elsősorban az, hogy a bántalmazó magatartására, pl. kifejezetten testi sértés és hasonló jellegű magatartásokra kell egy önálló tényállást megalkotni. Ez az, ami jelen pillanatban a hozzátartozók bántalmazása nevű büntetőjogi megoldásba kerülne bele. Ezért is lehet azt mondani, hogy a javaslat egy szakmai kompromisszum.  Nem az erőszakkal szemben vagy a bűnözéssel szembeni kompromisszumról van szó, hanem egy büntetőjogi kompromisszumról, hiszen nem érdemes duplázni a bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyvben. Van természetesen a zsarolásra, a kényszerítésre és más, fizikai erőszaknak még nem minősülő magatartásokra is a Btk.-ban megoldás,  s nem kell feltétlenül mindent egy helyre összegyűjteni. Jelen pillanatban ez egyébként a bíróságok és az ügyészségek által is támogatott álláspont.

Répássy Róbert elmondta,  egy népi kezdeményezés kapcsán került az országgyűlés asztalára a tervezet. Hangsúlyozta, a gyermekek védelme az egy általános filozófiája a Büntető Törvénykönyvnek. A 14 éven aluli gyermekek sérelmére elkövetett szinte minden bűncselekmény súlyosabban minősül. Az államtitkár hozzátette, hogy a Büntető Törvénykönyv összes többi szabályával együtt kell nézni ezt az új bűncselekmény fajtát,  és így együtt lehet azt mondani, hogy a törvény egyértelműen az áldozatok oldalán áll. Hogyha ezek a cselekmények nem jutnak el a hatóságokhoz, nem jutnak el a rendőrséghez, akkor nem tud a kormányzat fellépni ellene. Ezért  nagyon fontos változás az, hogy már nem szükséges, hogy magánindítványt tegyen a sértett, hanem a környezete is tehet feljelentést.

(M1 Ma Reggel)