A kormány azért kezdeményezte a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását a Velencei Bizottság észrevételei után, mert a bizottság több ponton félreérthetőnek tartja a szabályozás szándékait, vagy más szándékot tulajdonít neki, mint a jogalkotó - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az MTV Az este című műsorában kedden.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: sok olyan pont van a bizottság jelentésében, amellyel a kormány vitatkozni fog. Az egyik legfontosabb észrevételnek a miniszter azt nevezte, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél túl sok hatáskör összpontosul, nem elszámoltatható a parlament által és ez a bírálók szerint veszélyt jelent.
A miniszter elmondta, tehát a Velencei Bizottság úgy véli: az is jobb megoldás lenne, ha a jelenlegi önigazgatási rendszer helyett az egész rendszer az igazságügyi tárca alá tartozna, szerinte viszont ez "abszurd", hiszen mindkét megoldás egyenrangú.
Másrészt - szögezte le Navracsics Tibor - akkor a tavaly megváltoztatott és 1997 óta működő rendszer annak ellenére jobb volt a bizottság szerint, hogy akkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt, vagyis valóban egy kézben összpontosult az igazságszolgáltatási irányítás minden lényeges eleme.
A tárcavezető hozzátette: vannak olyan pontok, ahol valós értelmezési gondok vannak és vannak olyanok is, ahol a kormány megérti, hogy külső szemlélőként úgy látják, hogy a kabinet megoldásai nem jók. "Jobb a békesség" - fogalmazott Navracsics Tibor.
A miniszter azt is elmondta: az OBH elnökének hatásköreinek kialakításakor az elsődleges cél a hatékonyság növelése volt és ezért jobb lett volna az egyszemélyes felelősség, de a kormány belátja, hogyha ezt mások "gyanúsnak" tartják. Leszögezte: több olyan pont is van, amellyel a kormány vitatkozni fog. Példaként említette, hogy a Velencei Bizottság szerint a magyar rendszerben 1881 óta létező jogegységi határozat veszélyes a bírák függetlenségére.
Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a bírák nyugdíjazásánál szinte szóról szóra a francia megoldást próbálja a kormány átültetni, de amíg Franciaország esetében ezt elfogadják, addig Magyarország esetében nem.
Bejelentette ugyanakkor, hogy számos olyan pont is van, amelyeknek igazi koncepcionális jelentőségük nincs, így ha "ezáltal könnyebben tudjuk kezelni a feszültséget, amit most a Velencei Bizottság véleménye jelent, akkor ezeken a pontokon hajlandóak vagyunk változtatni". Különösen, hogy az Európai Bizottság is előre bejelentette, hogy a Velencei Bizottság véleményét fogja alapul venni saját véleménye kialakításakor - tette hozzá.
Az adatvédelmi biztossal kapcsolatos uniós álláspontról a miniszter elmondta: bár Jóri András nyáron bejelentette, hogy nem fogadná el az átalakuló posztot, ezt követően a kormány ősszel ezért nem jelölte, az Európai Bizottság szerint mégis fel kellett volna ajánlani neki a folytatást, hogy hivatalosan vissza tudja utasítani. Navracsics Tibor aláhúzta: a bizottság ezen elvárása életszerűtlen, de nem is "kardinális kérdés".
A miniszter hozzáfűzte: a sajtóból értesült arról, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) kéri fel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága koncepciójának kidolgozására. Elképzelése szerint ennek egy független testületnek kell lennie, amely az Országgyűlés alá rendelve dolgozik és az ezen területen dolgozó történeti levéltár, illetve Terror Háza mellett egyfajta felügyeleti, eljáró hatóság lehetne.
(MTI)
