Hoffman Rózsa oktatási államtitkár a közoktatás átalakításáról szóló beszámolójával indult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülése. A testület a társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fóruma, amelyben a civilek, a gazdasági oldal, a munkáltató és munkavállalói érdekképviseletek, az egyházak, és a tudomány képviselői foglalnak helyet. A mai ülés napirendjén a fejlesztések, a felnőttképzés és a közoktatás átalakításáról szóló beszámoló, az adórendszer eddigi átalakításának áttekintése is szerepel. Az ülést az Gaskó István soros elnök (a Liga Szakszervezet elnöke) vezeti.
Az NGTT a társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma, amely mind a kormánytól, mind az Országgyűléstől független, létrehozásáról tavaly júliusban döntött az Országgyűlés. A tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására jött létre.
Az NGTT alakuló ülése tavaly októberben volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt hangsúlyozta, hogy a tanács létrehozását azon közös cél vezérelte, hogy 2014-ig Európa legversenyképesebb gazdasági környezete alakulhasson ki hazánkban.
A munkavállalói oldal soros elnöke jelenleg Pataky Péter, a gazdaság képviselői oldal soros elnöke Dr. Parragh László (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke), a tudomány oldal soros elnöke Dr. Pálinkás József (az MTA elnöke), az egyházi oldal soros elnöke Dr. Beran Ferenc (katolikus lelkipásztor, egyetemi docens), a Civil Oldal soros elnöke Apró Antal Zoltán (Nonprofit Szövetség elnöke).
Közoktatás átalakítása
A mai ülés Hoffmann Rózsa beszámolójával kezdődött, az államtitkár a testület számára átfogó képet adott a közoktatás átalakításáról. Az államtitkár elmondta, hogy az újjászervezés elengedhetetlen volt, hiszen a közoktatás évek, évtizedek óta hanyatlott, nem volt képes a kor kihívásaira és problémáira választ adni. Márpedig a gazdaság talpra állításához, az ország gazdasági versenyképességének helyreállítása is szükséges.
Az oktatás teljesítménye évek óta stagnált, néhány speciális területre vonatkozó mutató kivételével, az eddigi oktatási rendszer nem volt képes a társadalmi leszakadást csökkenteni, megakadályozni, és teljesen lemondott a gyermek neveléséről, személyiségének átfogó fejlesztéséről. Az átalakítás legfőbb alapelvei voltak, hogy a köznevelési rendszerbben lévő erősségeket kihasználjuk, a sikeres tradíciókat megőrizzük, és az iskola a gyermekek számára olyan hely legyen, ahol például a családi értékekkel, a munka értékével is találkoznak. A korai fejlesztés érdekében 2014-től 3 éves kortól kötelező lesz az óvodáztatás, a hiányzó férőhelyek létrehozása érdekében a kormány az Új Széchenyi Terv keretében óvodafejlesztéseket, beruházásokat hajt végre.
Az új köznevelési rendszer legfőbb újdonságai közül Hoffman Rózsa kiemelte a nevelés fontosságát, újraértelmezését, valamint az új Nemzeti Alaptantervet. A már szakmai egyeztetéseken lévő új alaptanterv megőrzi majd a pedagógus szakma által jónak tartott elemeket, hiszen a tartalmi szabályozás elengedhetetlen az eredményes pedagógiai munkához. Az államtitkár felhívta arra a figyelmet, hogy 2003 óta nincs a közoktatásban tartalmi szabályozás, csupán az érettségi elvárásai adnak valamiféle támpontot. Újdonság lesz az is, hogy évről-évre fokozatosan bevezetik a tartós tankönyveket is, amely mind a családoknak, mind az államnak jelentős költségmegtakarítást fog jelenteni. A közoktatási rendszer átszervezésénél az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás újragondolása is fontos volt, mint ismert az intézmények tulajdonjoga az önkormányzatoknál marad, az állam viszont átvállalja a pedagógusok bérének fizetését és megkezdődött a pedagógus életpályája megtervezése is. 2013-tól a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését.
Hoffmann Rózsa az ülést követően közölte: komoly megerősítést kapott abban, hogy az oktatási rendszerben gazdaságorientált tananyagokra van szükség, és a nevelés megerősítését, előtérbe helyezését szinte minden oldal pozitívan fogadta.
Megerősítő visszajelzéseket kapott a tartalmi szabályozás kérdésében is.
A tankötelezettség 16 éves korban való megállapítása mellett a kormány elkötelezett, számos európai országban működik már így a rendszer.
Adórendszer átalakítása
A tanácskozás délutáni napirendjén szerepel az adórendszer eddigi átalakítása, amelyet Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár ismertet a testülettel. A kormány adópolitikájának alapelve: a munka és a családok megbecsülése, valamint a vállalkozások terheinek csökkentése áll, ugyanis kizárólag ezek támogatásával lehetséges a kitörés a munkanélküliség, a gazdasági megtorpanás és a demográfiai válság okozta negatív hatásokból. Emellett az adórendszer egyszerűsítése, az adóterhek csökkentése, és az adóbázis szélesítése az adópolitika.
A kormány ambiciózus célja, hogy a kelet-közép-európai térség legkedvezőbb üzleti környezete Magyarországon jöjjön létre. Ehhez életszerű, teljesíthető, munkabarát és egyszerű adórendszert kíván biztosítani.
2011. január 1-től megvalósult Magyarországon az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemélyek valamennyi jövedelmük után egységesen 16 százalék adót fizetnek. Az intézkedés nagymértékben elősegítette az élőmunka túladóztatásának és a terhelés aránytalanságának megszüntetését. Az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer kedvezménnyel támogatja a gyermekvállalást: az egy gyermeket nevelőknek havi tízezer, a kétgyermekeseknek húszezer forint mérséklés jár, három vagy több gyermek után pedig gyermekenként havonta 33 ezer forint adócsökkentés igényelhető.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 160 milliárd forinttal segítette tavaly az egykulcsos adórendszer azt a több mint félmillió családot, ahol legalább az egyik szülő legálisan dolgozott. A nagycsaládosok keresete több mint húsz százalékkal nőtt. Tavaly havonta átlagosan 800 ezer szülő igényelt gyermeke után adókedvezményt, s az érintetteknél havi 13 milliárd forint maradt. Mindez azt jelenti, hogy 2011-ben hozzávetőleg 160 milliárd forinttal segítette az új adórendszer azt a több mint félmillió családot, ahol legalább az egyik szülő legálisan dolgozott.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb, 23,6%-os, korrigált nettó kereset növekedés, illetve 19%-os reálkereset-növekedés a három- és többgyermekes családoknál jelentkezett. A két gyermeket nevelők esetén a nettó átlag- és reálkereset változás szintén átlag feletti szinten valósult meg. Az egy gyermeket nevelő családok nettó átlagkeresete 10,5%-kal növekedett, amely hasonlóan a reálkeresetek (6,4%-os) növekedéséhez nemzetgazdasági átlag feletti növekedés. A gyermektelenek esetén a növekedés azonban már átlag alatti szinten maradt.
2012-ben a kormány újabb lépést tett az arányos egykulcsos jövedelemadó rendszer megerősítésének irányába. Ennek megfelelően 2012-ben az adójóváírás megszüntetésével párhuzamosan a havi 202 ezer forint, évi 2 424 ezer forint jövedelemhatár alatt megszűnt az adóalap-kiegészítés, az afölötti jövedelmekre pedig – a szükséges bérfejlesztések támogatására – átmenetileg megmaradt a 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítést. A 2013-ra tervezett intézkedésekkel (a szuperbruttósítás kivezetése, FEOR 9-es kedvezmény életbe lépése) az személyi jövedelemadót érintő tendencia folytatódik tovább.
A személyi jövedelemadó rendszer átalakításával járó átmeneti feszültség csökkentése érdekében a kormány bérkompenzációról és szuperbruttósítás részleges megtartásáról döntött. Ezek kifutását követően a munkabérek adóztatására egy jelentősen leegyszerűsített adórendszer alakul ki, melynek fő elemei a következők: Valódi egykulcsos SZJA rendszer; munkáltatói oldalon: a foglalkoztatást ösztönző célzott adókedvezmények a valóban alacsony termelékenységű csoportok számára; munkavállalói oldalon: családi adókedvezmény.
Magyarországon az adórendszer változásait megelőzően az adóterheltség rendkívül magas volt: 2009-ben a második legmagasabb az OECD-országok körében. Hosszú távon egy „foglalkoztatásbarát” adórendszer kialakítására van szükség, amely a munkát terhelő adók csökkentését teszi szükségessé, mind az adóelvonás általános szintjének mérséklése, mind az adómix más – első sorban indirekt, illetve a káros externáliákat terhelő – adók irányába való eltolása révén.
Hátrányos helyzetű munkavállalók támogatása
A foglalkoztatás növelését és a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását számos adókedvezmény ösztönzi. A START program keretében a pályakezdő 25 év alatti (felsőfokú végzettségűek esetén 30 év alatti) fiatalok foglalkoztatása esetén, a START Plusz program keretében a GYES/GYED/GYET/ápolási díj igénybevételét követően a munkaerőpiacra visszatérő munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkáltatókat szociális hozzájárulási adó-kedvezmény illeti meg. A START Extra program keretében pedig a legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott 50 éven felüliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a bérpótló juttatásban részesülők munka világába történő visszatérés kerül támogatásra.
2012. január 1-től a START Bónusz program keretében a legalább 3 hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskeresők, illetve a GYES/GYED/GYET/ápolási díj igénybevételét követően (vagy GYES mellett) a munkaerőpiacra visszatérők foglalkoztatása esetén a munkáltatók szintén adó-kedvezményben részesülhetnek. A rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén pedig a munkáltatót a kártya érvényességi ideje alatt a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér kétszereséig) 27 százalékos szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg.
Az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó költségek csökkentését és foglalkoztatásuk elősegítését a kormány rendkívül fontosnak tartja és a fenti munkavállalók alkalmazását ösztönzőleg 2013-tól a munkáltatók célzott szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhetnek a szakképesítést nem igénylő munkakörben (FEOR-9) foglalkoztatottak után.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
