A közigazgatási reformmal egy olyan, a mindenkori kormányzati politikának alárendelt intézményrendszer jön létre, amely lehetővé teszi a felelős kormányzást – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken, a Magyar Politikatudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlésén, ahol Karácsony Gergellyel, az LMP frakcióvezető-helyettesével folytatott pódiumbeszélgetést.

Van-e jó kormányzás Magyarországon? – tette fel a kérdést Török Gábor politológus, a beszélgetés moderátora.

Karácsony Gergely szerint több szempontból sincs jó kormányzás, az rossz minőségű és alacsony hatékonyságú volt 2010 előtt is. Az ellenzéki politikus mindezt a Freedom House és a Transparency International felméréseivel támasztotta alá. Példaként említette a kétszáz oldalas médiatörvényt, amelyet véleménye szerint úgy nyújtottak be, hogy idő sem volt elolvasni, ez is mutatja, hogy a kormányzás túlzottan kapkodó. Az LMP-s politikus azt is mondta, hogy érdekcsoportok hálója veszi körül a miniszterelnököt, aki a végén eldönti a vitákat.

Navracsics Tibor erre úgy reagált: Magyarországon eléggé egysíkú lett a politikai diskurzus, így szinte lehetetlen érdemi vitát folytatni a jó kormányzásról, ráadásul a beszélgetés pillanatok alatt „belecsúszik a pártvonalakba”. A kapkodással kapcsolatban megjegyezte: a Fidesz-frakció által diktált tempó neki sem volt jó. "Nem tartom hétköznapi értelemben normális dolognak egy stabil demokráciában, hogy egész kódexeket nyújtanak be a parlament elé képviselők” – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter kiemelte: a közigazgatási reformot az a felismerés indította el, hogy nem létezett a mindenkori kormányzati politikának alárendelt olyan intézményrendszer, amely a felelős kormányzást lehetővé tette volna. A korrupcióval kapcsolatban pedig azt mondta: egyik kormány sem tett még annyit ellene, mint a jelenlegi. Egy tisztulási folyamat kezdődött el azzal, hogy egyáltalán beszélnek róla és odafigyelnek rá – húzta alá Navracsics Tibor, hozzátéve: a korrupció egy büntetőjogi kérdés.

A tárcavezető hangsúlyozta: a jó kormányzás fogalma stabil célok kijelölését is jelentené, de nem biztos, hogy ma Európában van olyan kormány, amely ki tudja ezeket jelölni. Olyan helyzetben vagyunk, amikor nem tudjuk, mikor lehet vége a válságnak, de előfordulhat, hogy nem is válságban vagyunk, hanem egy korszakváltás történik, új időszak kezdődik – fogalmazott a miniszter.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a magyar parlamenti kultúrából hiányzik a Nyugat-Európában létező közös felelősségvállalás motívuma. A rendszerváltás utáni legelső ciklusban volt ilyen, azóta nincs összefogás, eltűnt az az alaptételezés, hogy jó akarattal közeledjenek a pártok egymáshoz – mutatott rá a miniszter.

Karácsony Gergely szerint is „negatív spirálban” van a magyar pártpolitika. Az új Alaptörvénnyel kapcsolatban azt mondta: az nem a magyar állampolgárok többségének alkotmánya, erős ideológiai, „kőkonzervatív” elkötelezettségű alkotmány, amely megosztja az embereket. A minimum az lett volna, hogy népszavazást tartanak róla – fogalmazott az ellenzéki politikus.

A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy bizonyos életkérdésekről van szó benne, melyek nem ideológia mentén helyezkednek el, az pedig természetes, hogy mindenki másként gondolkodik például a magzati élet védelméről. Minden alkotmány sugároz valamilyen világnézetet, a semleges világnézet is markáns vélemény.

Az LMP-s politikus elmondta: a Fidesznek 2010-ben adott volt a lehetőség, hogy egy új fejezetet nyisson, de minden maradt a régi, csak jóval nagyobb hangerővel.

Navracsics Tibor erre úgy felelt: a két éve hivatalba lépett kormány szakított a felelősséget elmaszatoló politikával, az intézményi bénultsággal.

(kormany.hu)