Az új büntetés-végrehajtási kódex megalkotásának hátterében az új Büntető Törvénykönyv elfogadása és 2013. július 1-jei hatálybalépése, az előző büntetés-végrehajtási törvényrendelet hatályba lépése óta bekövetkező társadalmi, büntetőpolitikai és szakmai meggyőződésbeli változások, valamint a nemzetközi követelményeknek való megfelelés állnak. Közlemény.
Ezzel a döntéssel a teljesen idejét múlt törvényerejű rendelet helyett a hatályos jogforrási rendnek megfelelően törvényként lesz szabályozva a büntetés-végrehajtás, tükrözve ezáltal a jogrendszerben elfoglalt méltó helyét. A koncepció szerint a fogvatartottak jogait és kötelezettségeit egyértelműen és a büntetés-végrehajtás biztonságának szem előtt tartásával határozzák meg. Az új törvénykönyv és a koncepció alapján megvalósuló fejlesztések eredményeként enyhülne a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága is.
Az új Btk. által bevezetett új jogintézményekkel (pl. büntetőjogi elzárás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele) koherens rendszer kiépítése szükséges, amely az új büntetésekkel, intézkedésekkel, valamint a kidolgozott egyéb módosításokkal összhangban új alapokra helyezi a büntetés-végrehajtást. A hatályos szabályozástól eltérően a koncepció szerint az új büntetés-végrehajtási kódex meghatározná a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalmát és önálló címként rögzítené a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit kijelölve ezzel a legfőbb irányvonalakat.
Az új törvénykönyvben nagyobb szerepet kapna az egyéniesítés, valamint kiemelkedő célként kerül meghatározásra a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása. Ez utóbbi érdekében már eddig is történtek lépések, így az elmúlt másfél évben például Baracskán péküzem, a budapesti Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben bútorgyártáshoz használatos gépek, Balassagyarmaton direktfröccsöntő üzem, Állampusztán pedig baromfivágóhíd létrehozását támogatta a Belügyminisztérium.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
