A 21. század ritmusához igazított, az ügyfelek adminisztrációs terheit csökkentő közigazgatás alapjait alapozza meg az a törvénycsomag, amelynek ma kezdte meg vitáját a Parlament. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár felszólalásával megkezdődött a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlésben.
Az államtitkár felszólalásában elmondta, a Kormány azt vállalta, hogy a közigazgatást az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, hiszen így erősíthető Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége. A Kormány alapvető szándéka mind társadalmi, mind gazdasági oldalról a „Jó Állam” megteremtése. Ezzel a törvényjavaslattal is az a cél, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, és hogy a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától.
A Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatcsomag több mint negyven törvényt módosít: sor kerül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény átfogó módosításra, valamint a javaslat tartalmazza az elektronikus ügyintézés új szabályaival kapcsolatos törvénymódosításokat, a Polgári Perrendtartás módosítását, a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítását.
Csökken az ügyintézési határidő
Az ügyintézési határidőt érintő módosítások egy része 2014. január 1-jén lép hatályba. Ilyen rendelkezés egyrészt, amely az általános ügyintézési határidőt 30-ról 21 napra csökkenti. Az eljárások indokolatlan elhúzódásának megelőzése érdekében előírja, hogy az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben, az indokok részletes kifejtésével hosszabbíthatja meg. Másrészt az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében a hatályos szabályozás logikáját megfordítva általánosan a „hallgatás-beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő - magyarázta az államtitkár. Ezt azt jelenti, hogy, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, illetve a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást.
Kevesebb adminisztráció
A hatósági eljárásban közreműködő más szervek, hatóságok bevonásával kapcsolatban is fontos változásokat hoz a törvényjavaslat. Az ügydöntő hatóságok felelősségi körének erősítése érdekében javasolja bevezetni, hogy törvényben és kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelheti, majd mellőzheti a szakhatóság megkeresését. E szerint a hatóság külön kötöttségek és adminisztráció nélkül maga dönthet a felmerülő szakkérdésben.
Szabó Erika hangsúlyozta, hogy a jövőben a szakhatósági eljárások esetében az adott hatósági alapeljárás időtartama nem hosszabbodik meg a szakhatósági eljárás időtartamával, valamint, hogy bizonyos ügyekben a hatóság mérlegelheti, majd mellőzheti a szakhatóság megkeresését, ami óriási kapacitásokat szabadíthat fel és az eljárásokat jelentősen meggyorsíthatja.
21. századi ügyintézés: telefonon, interneten, kormányablakban
A korábbi kormányok hangzatos reformkísérletei nem vezettek érdemi eredményre, így a kormány a technológiai támogatás szempontjából is igen elmaradott közigazgatást örökölt. A mostani törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél telefonon, interneten, illetve a kormányablakokon keresztül, akár személyesen is, érdemben "egyablakos" módon intézhesse ügyeit. A Ket. az elektronikus szolgáltatások tekintetében keretszabályozást fog tartalmazni. Az eddigi korlátozások helyett lehetővé teszi az innovációt, a hatékony megoldásokat, de természetesen a lehetőséggel majd az ágazatoknak, hatóságoknak kell élniük.
Hangsúlyos az egyenlőbánásmód követelménye
A törvényjavaslat az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére irányuló hatósági eljárás szabályait a Ket.-ben, külön fejezetben helyezi el, külön is hangsúlyt adva ezen eljárás jelentőségének, a Kormány egyszerűsítési törekvéseit is szolgálva.
Az ügyfelek osztozhatnak az eljárási költségeken
A törvényjavaslat újraszabályozza a Ket. végrehajtási eljárásról, valamint az eljárási költségekről szóló fejezetét is. Rögzíti például a törvényjavaslat, hogy ha több azonos érdekű ügyfél vesz részt az eljárásban, akkor eltérő megállapodásuk hiányában az eljárási költségeket egyetemlegesen kell megelőlegezniük, illetve viselniük, így a hatóságok hatékonyabban intézkedhetnek a költségekkel kapcsolatban.
Átláthatóbb hatósági szabályok
A javaslat egyértelművé tenné a hatósági ellenőrzés és az anyagi jogi bírságolás keretszabályait, valamint a korábbinál részletesebben szabályozza az eljárási költségek kérdését. Szabó Erika elmondta azt is, hogy a javaslat felülvizsgálja a miniszterekhez telepített hatósági ügyeket. Példaként említette, hogy a három hónapot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását a jövőben a Belügyminisztérium helyett az Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal végzi majd. Emellett a vízügyi igazgatási szervek esetében a közmunkaprogramok összehangolása érdekében a vidékfejlesztési tárcától a belügyminiszter irányítása alá kerül 12 területi vízügyi igazgatóság - tette hozzá.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
