Célegyenesbe került a magyarországi kisebbségek helyzetének szabályozása és egy átláthatóbb szabályozás megteremtése a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetének megalkotásával. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium széleskörű társadalmi párbeszéd és egyeztetés után valamint Magyarország új Alaptörvényében rögzítetteknek megfelelően készítette elő a nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény tervezetét, amelyet kormány hamarosan tárgyalhat.
Az erről szóló előterjesztés rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, kibővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat és részletesen szabályozza a médiajogokat. Az új tervezet részletesebb és az eddiginél pontosabb szabályozási keretet biztosít a nemzetiségi önkormányzatok választására, működésére és gazdálkodására vonatkozóan. A jogorvoslati garanciák megjelenésével törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A kormány várhatóan még novemberben tárgyalhatja a törvénytervezetet. Elfogadása után a törvény az Alaptörvénnyel egyidőben, 2012. január 1-jével léphet hatályba.
A széleskörű társadalmi párbeszéd 2010 augusztusában indult, ezzel párhuzamosan folyamatos egyeztetés zajlott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. Idén tavasszal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közreműködésével szakértői munkacsoport jött létre, nyáron pedig a minisztérium Stratégiai Partnerségi Megállapodást kötött a mind a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzattal.
A törvénytervezet értelmében egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A jogszabály tervezet szerint erősödnek az anyanyelvi jogok, és pontosabbá vának az anyanyelvi névhasználat szabályai is. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a népszámlálási adatokat veszik alapul egyes nemzetiségi jogok gyakorlása során. A tervezet meghatározza, hogy közösségi nemzetiségi jognak tekinthetők a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása, a közösségi névhasználat, a nemzetiségi földrajzi nevek használata. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. A jogszabálytervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételének-átadásának szabályait és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Új elemként jelenik meg a tervezetben a média jogok részletes szabályozása.
Az előterjesztés visszahozza az átalakult nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét (helyi autonómia) és újraszabályozza a nemzetiségi jelöltek kedvezményes mandátumát (arányos pozitív diszkrimináció alkalmazása). Magában foglalja a nemzetiségi választás anyagi jogi szabályait is úgy, hogy az eljárásjogi szabályok változatlanul a választási eljárásról szóló törvényben maradnak. A nemzetiségi képviselők választása a jogszabálytervezet szerint a jövőben a helyi önkormányzati választással egy napon történik, minden nemzetiség létrehozhat országos önkormányzatot, de a megyei (fővárosi) nemzetiségi önkormányzat választás feltételhez kötött lesz. A tervezet rögzíti, hogy a jövőben csak olyan településeken lehet helyi nemzetiségi választást tartani, ahol egy nemzetiség valós közösségi hátérrel rendelkezik, és ezt legalább 30 fős névjegyzékkel tudja igazolni. Új elemként jelenik meg a tervezetben a nyilvános és folyamatosan vezetett nemzetiségi választói névjegyzék.
Az előterjesztés rögzíti, hogy az új nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetés tervezésük és gazdálkodásuk áttekinthetővé válik, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A tervezet a helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat jelenleg nem zökkenőmentes együttműködését pontosabban, részletesebben szabályozza és megteremti a szükséges jogorvoslati garanciákat is.
A jogszabály egyik kiemelt célja a fiktív nemzetiségi civil szervezetek kiszűrése, ezért számos visszaéléseket csökkentő elemet vezet be. Ilyenek például az ajánlás gyűjtésének bevezetése, a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítása, a kultúra, nyelv, hagyományok ismeretének feltételként történő előírása és emellett kizáró ok lesz további kisebbség képviselete. Ezek következtében erősebb legitimitással, tényleges közösségi háttérrel bíró nemzetiségi önkormányzatok alakulhatnak.
A törvénytervezet a jogszabálytervezetek között megtekinthető.
(KIM, Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság)
