Dr. Székely László az új Ptk. előkészítését koordináló miniszteri biztos az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy számos újdonságra lehet számítani a 2013. január 1-jén hatályba lépő új polgári törvénykönyvben.
Hozzátette a munka jelenleg három bizottságban folyik: egy szakmai-operatív testületben, amely a szövegek elkészítésével foglalkozik, egy kodifikációs szerkesztőbizottságban és az úgynevezett főbizottságban.
A bizottság tagjai nyitottak a nagykorúak cselekvőképességével, gondnokság alá helyezésével kapcsolatos joganyagból minden olyan újítást megtartani, amely valóban a gondnokoltak érdekét szolgálja. Ami vitára adhat majd okot, az a szakmai álláspont, amely szerint elképzelhetetlen, hogy ne létezzen a cselekvőképességet kizáró gondnokság – mondta dr. Székely László.
A tervek szerint megmarad az új Ptk.-ban az ági öröklés, amely alapján a házastárssal szemben a szülők, azaz a felmenők vagy az oldalrokonok örökölhetnek, nem pedig az özvegy. Ennek oka, hogy ez mélyen benne gyökerezik a magyar átlagemberek jogi gondolkodásában – tette hozzá.
Dr. Székely László elmondta, hogy a családjogi könyv még nem volt napirenden, erre tavasszal kerül sor, de ebben gyökeres változások nem várhatók. Hozzátette néhány apróbb változtatás ugyan lesz, elsősorban az öröklési jogállással kapcsolatosan. Korábban komoly vitát váltott ki az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat kérdése. Ezzel összefüggésben a bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó külön törvényben foglaltakon kívül a Ptk.-ban nem lesz semmi – hangsúlyozta.
A személyhez fűződő jogokat érintően a tervek szerint megerősítik a bevezető rendelkezést, amely összefogóan minden személyhez fűződő jog általános védelmére kiterjed. A megerősítés azt jelenti majd, hogy kimondják, hogy a személyhez fűződő jogok arra valók, hogy ki-ki a személyiségét szabadon kiteljesíthesse, és ebben őt senki ne háborgassa.
Székely elmondta, hogy megpróbálnak normatív törvényi alapot adni ahhoz az elvhez, amely szerint a közszereplőket megillető személyhez fűződő jogvédelem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetén. Ez azt jelenti, hogy az előbbiek jobban bírálhatók a közügyek szabad vitatásának céljából.
A miniszteri biztos a változások között említette a nem vagyoni kártérítés megszűnését, amit már az elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk. is tartalmazott. A nem vagyoni kártérítés helyett bevezetik a sérelemdíjat, amelynek legnagyobb újdonsága abban áll, hogy akkor is követelhető, ha a sértett nem tud hátrányt bizonyítani.
(MTI, kormany.hu)
