A kormány ma benyújtotta az Országgyűlésnek az új Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, így a július 1-jével hatályba lépő új Btk.-ban már külön tényállást kaphat a hozzátartozó bántalmazása. Közlemény.
A kormány kiemelt feladatként tekint a családon belüli erőszak megoldására, ezért szakmai és civil szervezetek bevonásával, több hónapos egyeztetés után elkészítette az új tényállásra vonatkozó javaslatát, amely garanciát nyújt a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb törvényes fellépésre. Az új törvényi szabályozás, amely megfelel majd a legfontosabb nemzetközi elvárásoknak is, mérföldkő a probléma kezelésében, hiszen a kilátásba helyezett szankciók jelentős visszatartó erővel bírhatnak.
A kormány nem tolerálja a rendezett családi viszonyokat támadó és aláásó cselekményeket és tudatosítani akarja a sértettekben, hogy merjenek lépni és feljelentést tenni, mert annak megtétele nélkül nem tud segítséget nyújtani az állam. Az államnak védelmet kell nyújtani azon polgárainak, akik pont otthonukban szenvednek el erőszakot olyan személytől (férj, feleség, szülő stb.), akitől szeretetet és tiszteletet várnának. A törvényjavaslat ezért az eddiginél súlyosabban bünteti, ha valaki egyes bűncselekményeket a hozzátartozójának sérelmére követ el, így az elkövető nem kerülheti el a szoros bizalmi viszonyt és a kiszolgáltatott helyzetet kihasználó magatartásának következményeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a büntetőjognak csupán, mint végső eszköznek szabad a hozzátartozók közötti erőszak leküzdésében részt vennie. A probléma gyökere a büntetőjogi tényállás megalkotásával nem szűnik meg, annak kezelése összetett; társadalmi, tudományos, szakmai és politikai összefogást igényel.
A benyújtott törvényjavaslat új tényállásként megállapítja a hozzátartozó bántalmazását, mint a „családon belüli erőszak” elleni hatékonyabb fellépés eszközét. A „családon belüli erőszak” alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe vonható cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen az akár többszörösen minősülő emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe teljes mértékben illeszkedik.
Az új tényállás nemcsak az új Btk.-ban meghatározott hozzátartozóra, hanem a volt házastársra, volt élettársra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozhat majd. Emellett a javaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést, illetve a büntethetőség kiterjed arra az esetre is, ha a sértett nem az elkövetéskor, hanem korábban élt egy háztartásban vagy egy lakásban az elkövetővel. A javaslat lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az elkövetőt a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól eltiltsák .
Az Országgyűlés tavaly tűzte napirendjére és fejezte ki egyetértését azzal az országos népi kezdeményezéssel kapcsolatban, amely azt indítványozta, hogy önálló büntetőjogi törvényi tényállása legyen a családon belüli erőszaknak. A népi kezdeményezés hatására a Kormány a hozzátartozók elleni erőszakkal foglalkozó munkacsoport keretében a büntetőeljárásban eljáró hatóságok, az Alapvető Jogok Biztosa és civil szervezetekkel konzultálva dolgozta ki a törvényjavaslat szövegét, figyelembe véve a büntetőjog hazánkban kialakult rendszerét, és az alkotmányossági és nemzetközi követelményeket is.
A hozzátartozó bántalmazása tényállás megalkotása teljesíti az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW) Magyarország VI. kormányzati jelentésével kapcsolatban készített záró észrevételeiben foglalt felhívását, és figyelembe veszi az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, mérföldkőnek számító egyezményének (CAHVIO) rendelkezéseit.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
