Újabb megalapozatlan és több helyen hiteltelen érvelésre épülő Freedom House jelentés látott napvilágot. Bebizonyosodott, hogy a washingtoni székhelyű szervezet kettős mércével méri a közép- és kelet-európai demokráciákat. A jelentés arról árulkodik, hogy a szervezet a megértés legkisebb jelét sem mutatja a - kommunizmust húsz éve maga mögött hagyó, de az azután örökölt közjogi berendezkedés hibái miatt még számos változást és reformot igénylő - térség, és konkrétan Magyarország iránt.

Magyarországon valóban számos területen kezdődtek reformok, indult meg változás, amelyek iránt a magyar társadalom elementáris igényét a 2010-es demokratikus választások eredménye is bizonyítja. Az erős kormányzati és a kétharmados parlamenti többség e demokratikus választásnak és nem valamiféle „szuperhatalom” építésének köszönhető. E többség következtében Magyarország Európa egyik legstabilabb, legkiszámíthatóbb politikai vezetésével rendelkezik.

Emlékeztetjük a Freedom House-t, hogy Magyarország volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely nem tudott új alaptörvényt alkotni a rendszerváltoztatás óta, a többi volt szocialista ország ezt már a 90-es években (elején) megtette, utolsóként Lengyelország 1997-ben. Hazánknak egy 1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmánya volt mindeddig.

Nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a magyar belpolitikai eseményeket és jogszabályi környezetet több esetben távolról sem ismerő érvelésről is tanúskodik a jelentés.

A FH azt állítja például, hogy az alkotmány elfogadása jelentősebb konzultáció nélkül történt, ezzel szemben a valóság az, hogy nemzeti konzultáció és parlamenti előkészítés előzte meg. Az FH valótlanul állítja, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek előretörtek, a valóság ezzel szemben az, hogy ez a kormány fékezte meg és tiltotta meg létezésüket. Az FH valótlanul állítja azt, hogy a választási folyamatban valamiféle visszaesés van. Ezzel szemben a valóság az, hogy több éve ismert alkotmányos mulasztást orvosol az új választási törvény, amely az Alkotmánybíróság korábbi javaslatainak megfelelően rajzolta újra a választókerületeket. A választási rendszer valóban változik, a jelenlegi 2 forduló helyett, a jövőben egy forduló lesz. Az egyfordulós rendszer lényege, hogy az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta az adott választókerületben. Ez az európai választási rendszerekben korántsem szokatlan megoldás, sőt az Európán kívüli választási rendszerek is zömében egyfordulósak. A mindenkori választás eredményét pedig a választópolgárok döntik el, lehet az egy vagy kétfordulós.

Elfogadhatatlan az is, hogy a visszaesés okaként nevezi meg a szervezet a külhoni magyaroknak biztosított választójogot, miközben ez számos más nyugati demokratikus országban hasonlóan működik, és az állampolgárságtól elválaszthatatlan jog. Ezzel egy régóta létező diszkriminatív helyzetet számol fel Magyarország, hiszen szinte az összes uniós tagország lehetővé teszi határon túl élő polgárának, hogy szavazzon a parlamenti választáson.

A médiaszabadságra tett, már jól ismert kijelentések kapcsán, újra csak a tényekre hívjuk fel a figyelmet. A sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a Magyar Alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába. Magyarországon a nyomtatott és internetes sajtó felügyeletét hatósági szerződés alapján autonóm szakmai szervezetek látják el. A televíziók és a rádiók hatósági felügyeletét az európai gyakorlathoz hasonlóan a kormánytól független, autonóm államigazgatási szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa végzi, az Alkotmány és a médiaigazgatási jogszabályok biztosította keretek között. A Médiatanács minden döntése ellen a független magyar bíróság előtt kérhető jogorvoslat.

Az antikorrupciós intézkedések értékelésével kapcsolatban, felhívjuk az FH figyelmét, hogy létezik antikorrupciós program, sőt ennél sokkal többet tett a kormány. Lásd a kormány korrupció ellenes intézkedéseit.

Az igazságszolgáltatás Magyarországon független, sőt az igazságszolgáltatási reformnak köszönhetően a bíróságok jóval hatékonyabban lesznek képesek működni, és így visszaadják a magyar állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Egyetlen bírát sem hivatali ideje lejárta előtt mentettek fel, hanem a nyugdíjkorhatár betöltése miatt, ahogy minden más magyar állampolgárral általában így tesznek a munkáltatók.

Egyetértünk abban, hogy az önkormányzatok működését pénzügyi nehézségek veszélyeztetik. Kár, hogy a jelentésből kimaradtak ennek az okai: az előző kormányok miatti drámai eladósodás, a rossz feladatelosztás,a folyamatos forráskivonás, az elmaradt reformok.

(kormany.hu)