Összesen csaknem negyven, a korábbi kormányzati ciklusok alatt indokolatlanul elidegenített, vagy áron alul eladott állami üdülőként használt ingatlan miatt vizsgálódik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Az ingatlanok egy részét piaci ár alatt értékesítették, és volt olyan eset is, hogy a vásárló több mint tizennégyszeres haszonra tett szert egy állami ingatlan értékesítésekor. Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke elmondta, hogy várhatóan még a nyáron lezárják a vizsgálatokat, és azt követően feljelentések sem kizártak.
Feltehetően több száz millió forintos vagyoni hátrány érhette a Magyar Államot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány korábbi években gyakorolt pazarló vagyongazdálkodása miatt. Az alapítvány megalakulásakor (1992) induló vagyonként 365 ingatlant - köztük számos nagy értékű szállodát - kapott, azonban ezek közül ma már egyetlenegy sincs a tulajdonában; a KEHI az ügyben jelenleg is vizsgálódik. Már egy korábbi ellenőrzés során megállapították, hogy a rendkívüli pazarláshoz az is hozzájárult, hogy az alapítvány dolgozói átlag feletti bérezésben és személyi juttatásokban részesültek.
A kormány a fenti okok miatt is döntött úgy még 2010 decemberében, hogy átszervezi és megújítja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt is. 2011 májusában megegyezés született a Kormány és a szakszervezetek között a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Kuratóriumának új összetételéről is, továbbá arról, hogy a Kormány gyakorolhassa az MNÜA Alapító Okirata szerinti alapítói jogkörét. Az átalakítást követően az alapítvány vagyona kizárólag az alapító okiratában szereplő célok megvalósítását szolgálja. Az érdekképviseleti szervezetekkel a kormányzat továbbra is együttműködik a szociális üdültetés során.
(KIM - Sajtóiroda)
