Ma megkezdődik a parlamenti vita az adatvédelmi törvény módosításáról. Az Európai Bizottság által felvetett aggályokat orvosolja az a törvénymódosító javaslat, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtott be a parlamentnek március 9-én, és amelynek parlamenti vitája ma kezdődött a parlamentben.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának célja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének függetlenségét tovább erősítő módosításokat hajtson végre. A változtatások figyelembe veszik az Európai Bizottság által felvetett aggályokat, és javasolja mielőbbi hatályba léptetésüket.

A módosító javaslat többek között megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha az három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak.

A törvénymódosító javaslat megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. A tervezett változtatás szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezhetné az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését, az utóbbi esetben akkor, ha lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A miniszterelnök indítványát azonban a hatóság elnöke 30 napon belül bíróságon támadhatná meg; a pert a kormányfő ellen kellene megindítani a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, amely soron kívül járna el. Az adatvédelmi hatóság elnökének megbízatását a köztársasági elnök csak akkor szüntethetné meg, ha a bíróság megalapozottnak találja a felmentési javaslatot.

Egy másik módosítás öt helyett tízéves szakmai tapasztalatot írna elő a hatóság elnökének kinevezéséhez, helyettesének viszont továbbra is elég lenne ötéves tapasztalat.

A kormány emellett lehetővé tenné, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, s így a Ház elé kerülő törvényjavaslatokat személyesen véleményezhesse.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba, amit a folyamatban lévő uniós eljárás indokol.

Az új adatvédelmi törvény megalkotását Magyarország 2012-ben életbe lépett új Alaptörvénye indokolta, az új adatvédelmi szabályok megerősítették, hogy a kormány és az Országgyűlés elkötelezett az alapjogok hatékony védelme mellett, a Kormány az állampolgárok alkotmányos alapjogainak védelmét, alapvető garanciális elemnek tartja. Magyarország Alaptörvénye alkotmányos szinten garantálja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesülésének független hatóság általi ellenőrzését. A magyar Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, nem része a hierarchikus közigazgatási szervezetrendszernek. Az Országgyűlés 2011.július 11-én elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló sarkalatos törvényt, melynek az alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát és biztosítsa e jogok hatékony érvényesülését. A törvény elfogadásával döntöttek róla, hogy az adatvédelmi ombudsman helyébe Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lép.

Az Európai Bizottság március 7-én közölte, hogy az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében folytatja Magyarország ellen január 17-én megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a jegybank függetlenségéről pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye indoklással alátámasztott véleményt juttat el Budapestre. Az uniós eljárásrend értelmében, ha a bizottság az indoklással alátámasztott véleményre adott tagállami választ sem fogadja el, az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető. Az EB ismét egy hónapot adott Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)