A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek az uzsora-bűncselekmények elleni törvénymódosítási javaslatait. A miniszterelnök által szeptember 12-én bejelentett Hatpontos Országvédelmi Tervnek megfelelően szigorodik a Büntető törvénykönyv is az uzsorázás visszaszorítása érdekében.
A kormány elkötelezett a társadalom vagyoni viszonyait messzemenően befolyásoló, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett, amelynek egyik eszköze az uzsora elleni fellépés következetesebbé tétele és szigorítása.
Ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezi, hogy az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemei közül hagyják el az üzletszerű elkövetési módot, azt a jövőben minősítő körülményként határozzák meg. Ugyanis az „üzletszerűség” nem állja meg a helyét sok esetben, miközben az adósnak okozott kár nagyon is drámai. Például előfordulhat olyan eset is, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe a kölcsön nyújtásával egyidejűleg aláírat az adóssal egy ingatlan adásvételi szerződést azzal, hogy ha nem fizet, átíratja a nevére a házat. Aztán ezt meg is teszi. Az is előfordulhat, hogy az adós fizet, de mégis megteszi.
A javaslat szerint hasonlóan a gyakran bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekményekhez, uzsora ügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetővé tételét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy korlátlanul enyhíthető lenne a büntetése annak, aki még az előtt bejelenti az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyésznek keresetindítási joga van, ez azt jelenti, hogy a törvény konkrétan kimondaná, hogy uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. Ez azért fontos, mert most bár a Ptk. is rögzíti, hogy uzsorázás szerződések semmiségét lehet kezdeményezni, de épp az uzsorázás természete (a megfélemlítés) miatt kevés ember jut el odáig, hogy bíróság elé vigye az ügyet.
A Büntetőtörvénykönyv is szigorodik, a módosítás szerint, aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa - jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés lenne, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben, üzletszerűen követik el.
Amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadja, a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)
