„Az Országgyűlés előtt van Magyarország első demokratikus körülmények között született Polgári Törvénykönyve, amelyet rendkívül tekintélyes szakmai testület alkotott. A kódexet kidolgozó testületekben, a szerkesztőbizottságokban a szakma legjelesebb képviselői foglaltak helyet, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának elnöke, ítélőtáblai elnökök, jeles elméleti szakemberek” – így mutatta be Székely László a kódex kidolgozásáért felelős miniszteri biztos az új Polgári Törvénykönyvet.
A tekintélyes jogászokból álló Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott, és a februárban kéthónapos társadalmi egyeztetésre is bocsátott új Polgári Törvénykönyv tervezetét a kormány szerdai ülésén gyakorlatilag változtatás nélkül elfogadta és még aznap az Országgyűlés elé terjesztette. A körültekintő előkészítő munkát Vékás Lajos professzor és Székely László miniszteri biztosok koordinálták számos magas szintű szakmai egyeztetés mellett.
A kódexről a parlament őszi ülésszakán kezdődhet meg a politikai vita, amelynek hatására még több ponton módosulhat a most benyújtott tervezet. Az új Ptk. a hatálybalépésére a kihirdetéstől számított egy év múlva kerül sor. Ez idő alatt kell elkészíteni a Ptké.-t (a hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező önálló törvényt), valamint az összes kapcsolódó jogszabály módosítását, amely több ezres nagyságrendű törvénymódosítás végrehajtását jelenti az Országgyűlés számára.
Az új Polgári Törvénykönyv jogalkotási szempontból is rendkívüli és egyben szimbolikus jelentőségű is lesz, hiszen a rendszerváltás óta halogatott, rendezetlen, nem egyértelmű magánjogi jogviszonyokat vizsgált felül.
A több mint 60 éves, 1953 és 1959 között alkotott, több száz alkalommal módosított eddigi Polgári Törvénykönyv helyébe így olyan kódex léphet életbe, amely a rendszerváltás óta végbement gazdasági, társadalmi változásokra képes életszerű választ adni.
Miért van szükség új Polgári Törvénykönyvre?
Az elmúlt évtizedekben a társadalmi és azon belül a családjogi élethelyzetek változása, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulása, és ezzel párhuzamosan a fogyasztók fokozottabb jogi védelmére való igény, olyan mértékű és horderejű módosulásokat eredményeztek a magánjogi viszonyok területén, hogy régóta megszületett az a felismerés: ezek jogi rendezése már csak átfogó reform útján, egy új Polgári Törvénykönyv megalkotásával érhető el.
Az első, jelenleg is hatályos Ptk. több mint fél évszázada, 1960 májusában lépett hatályba, és évtizedekig jól betöltötte rendeltetését. Ez részben annak köszönhető, hogy bár mindössze három év alatt, 1953-56 között készült, két alkotója, Eörsi Gyula és Világhy Miklós még első kézből, a két világháború közötti magyar civilisztika nagyjaitól - például Szladits Károlytól, az 1928-as magánjogi törvényjavaslat, a "kodifikálatlan kódex" egyik készítőjétől - sajátíthatta el a polgári jogot.
Másfelől, igaz az is, hogy az első magyar Ptk. viszonylag sikeres utóélete mögött meghúzódnak a kor leegyszerűsített polgári jogi viszonyai. A gazdasági élet minden szinten összehasonlíthatatlanul redukáltabb volt a döntően állami tulajdonú tervutasításos szocialista gazdaság évtizedeiben, mint bármikor, bármelyik, magántulajdonon alapuló polgári társadalom körülményei között működő piacgazdaságban. Ennek súlyos következményeit számos területen máig érzi az ország. Az 1959-es Ptk. azonban a polgári jogviszonyok fejletlensége miatt évtizedeken át többé-kevésbé zökkenőmentesen működött.
Amikor a rendszer válságba jutott és az 1980-as években elkerülhetetlenné vált a gazdaság érdemi átalakítása, nyomban kitűntek a Ptk. hiányosságai. Ez vezetett már a rendszerváltást megelőző években a cégjog, a gazdasági társaságok jogának önálló szabályozásához, aminek nyilvánvalóan nem elvi, rendszertani, hanem sokkal inkább praktikus, történeti okai voltak. Ebből is következik, hogy miért tér vissza az elmúlt negyedszázad során önálló törvényekben szabályozott társasági jog a Ptk.-ba.
A rendszerváltást a szocialista ideológiai formulák lenyesegetése árán élte túl az 1959-es Ptk., így például az állami tulajdon elsőbbsége is hamar kikopott a kódexből.
A gyors társadalmi, gazdasági változások azonban az elmúlt két évtizedben összesen több mint száz módosítást tettek szükségessé, ami megbontotta a kódex koherenciáját, konzisztenciáját.
Az új Ptk. megalkotásának szükségességét már korábbi kormányzati ciklusokban is felismerték, de az akkori jogalkotási folyamat akkor megtorpant, illetve a 2009-ben elfogadott tervezet nem lépett hatályba. 1998-ban a Horn-kormány döntött arról, hogy jöjjön létre Vékás Lajos akadémikus elnökletével a kodifikációs bizottság, és fél évtizedes szövegező munka után 2006-ban megkezdődött a széles körű szakmai vita. Röviddel ezután azonban egy kapkodó, rövid távú politikai előnyökért a szakmaiságot feláldozó folyamat indult el, amelyből Vékás Lajos kivált. A végeredmény pedig akkor egy olyan törvényjavaslat lett, amelyhez még az akkori kormánypárti többség több száz módosító javaslatot nyújtott be, majd pedig lépcsőzetes hatálybaléptetés következett volna: a Ptk. első két könyve hamarabb lépett volna hatályba, mint a másik három, ám ennek szerencsére az Alkotmánybíróság a jogbiztonság elvére hivatkozva útját állta.
Erősíti a jogbiztonságot
Az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, valamint rendezi a magánszemélyek, a gazdasági szereplők és a fogyasztók magánjogi jogviszonyait, és a bírói gyakorlat tapasztalatainak beépítésének köszönhetően képes lesz megkönnyíteni a jogalkalmazók és a jogkeresők eligazodását az új szabályokban.
A kódex az Alaptörvény Szabadság és Felelősség fejezetével összhangban korszerű és az európai uniós kötelezettségeknek megfelelő alapot nyújt, a mindennapi polgárjogi viszonyok rendezéséhez, és képes korszerűsíteni a személyi és vagyoni viszonyok magánjogi szabályozását, a családjogi kérdéseket.
Az új Ptk. komplex módon tekinti át a magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépíti a felsőbírósági gyakorlat maradandó vívmányait, eleget tesz Magyarország európai uniós és más, nemzetközi kötelezettségeinek, s tekintettel van a hazai és a külföldi tudományos munkák eredményeire is.
A jogalkotás menete
A kormány röviddel megalakulása után, 2010. június 10-én döntött az új Polgári Törvénykönyv megalkotásáról és felkérte a Vékás Lajos professzor vezette Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot az új Polgári Törvénykönyv tervezetének elkészítésére, majd Székely Lászlót nevezte ki az előkészítését koordináló miniszteri biztosnak. Ezzel a kormány egy 14 éve tartó folyamatot zárt le, hiszen még az akkori kormány hozott határozatot a polgári jog új kodifikációjának szükségességéről.
A bizottsági tervezet kidolgozásának alapjaként a 2008 márciusában közzétett Szakértői Javaslat szolgált, valamint figyelembe vették a 2009-ben hatályba nem lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hasznosítható megoldásait is.
A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2011. december 16-án ünnepélyes keretek között adta át szövegszerű javaslatát a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságnak, amely alapját adta a 2012 februárjában társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetnek.
Székely László miniszteri biztos elmondta, hogy a februárban indított társadalmi egyeztetés eredményeként történtek módosítások, de ezek nem koncepcionális változások, s „az észrevételeket maradéktalanul hasznosítottuk”.
A két év alatt magas szintű szakmai egyeztetéseken és társadalmi egyeztetésen keresztül átment törvénytervezet széleskörű összehasonlító jogi kutatásokra épül, felhasználva a bírói gyakorlat elvi tapasztalatait, ezzel egy ellentmondásmentes, a gyakorlati jogalkalmazást segítő kódexet alapoz meg.
Az új Ptk. kodifikációjának alapelvei
A kodifikáció egyik legfontosabb alapelve volt Székely László szerint, hogy ami bevált, az ne változzon. Vagyis nem a mindenáron reform szándék, „reformdüh” vezérelte a jogalkotókat.
A csaknem másfél évtizedes kodifikáció utolsó időszakában egyértelműen arra törekedtek, hogy csak az indokolt változtatásokat hajtsák végre, és alapvetően a valóság próbáját kiálló, sok évtizedes bírói gyakorlatban kikristályosodott megoldásokra építsenek.
Korábban volt olyan szakasza az előkészítésnek, amikor bizonyos területeken érezhető volt egyfajta "reformdüh", a magyar társadalmi, gazdasági valóságtól való elszakadás. A nyilvánosságban sokat vitatott családjogi, cselekvőképességgel, illetve sajtóval kapcsolatos elképzeléseken túl az ilyen "előreszaladás" egyik apró, de jellemző példája volt, amikor elő akarták írni a legutolsó kisboltnak is, hogy legyen interneten közzétett elektronikus üzletszabályzata, ami nélkül nem is üzemelhet, miközben ilyet még az EU sem vár el.
Szerkezete is különbözik az eddigi törvénykönyvtől
Az új Ptk. 8 könyvből áll, ezek: a Bevezető rendelkezések, az Ember, mint jogalany, a Jogi személy, a Családjog, a Dologi jog, a Kötelmi jog, az Öröklési jog, a Záró rendelkezések. A hatályos Ptk.-tól különbözik abban is, hogy a családjogi törvény, a gazdasági társaságokra, valamint a jogi személyekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is beépítették szerkezetébe, így valóban átfogó polgári kódexet alkot.
Az egyik legnagyobb változás a társasági törvény beépítése a kódexbe. Itt a legnagyobb munkát a társasági jog szabályai közül a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok elválasztása jelentette. Végül egy nagyjából ötven paragrafusból álló jogi személyekről szóló általános rész jött létre a törvénykönyvben.
A néhány szakaszból álló bevezetőn és a záró rendelkezéseken túl félszáz paragrafus foglalja össze az ember, mint jogalany témakörét: mintegy négyszáz ,a jogi személyekre vonatkozó szabályozást, közel kétszáz a dologi jogot, majdnem hatszáz a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozást és mintegy száz tárgyalja az öröklési jogot.
Az új Ptk.-javaslat a jelenlegi törvénykönyvnek hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott vagy teljesen új tartalmat kapott.
Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.
Továbbra is külön törvényben maradnak azonban az egyedi munkaszerződések és a szellemi alkotások - iparjogvédelem, szerzői jogok - területe. A sajtó-helyreigazítás szabályai egy évszázada keresik helyüket a magyar jogrendszerben. Az elmúlt évtizedekben a Ptk. része volt az erre vonatkozó szabályozás, a 2010. évi médiaalkotmány megszületésével pedig abba a törvénybe került át a sajtó-helyreigazítás intézménye.
Megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere
A bevezető rendelkezések között az egész törvénykönyvet átható alapelvi rendelkezések maradnak meg. A jóhiszeműség- és tisztesség elve például általános alapelv, míg a gyengébb fél védelme csak a családjogban jelenik meg. Az alapelvek újragondolása, új szemléletű megközelítése maga is hozzájárul a kódex áttekinthetőségéhez.
Családjogi területen több változás várható
Egyszerűsödhetnek a házasságkötés, így a családalapítás előtt sokkal kevesebb bürokratikus akadály lesz.
Az eddig szűkszavúan rendezett házassági vagyonjog szabályozása lényegesen kibővül a bírói ítélkezésben évtizedek alatt kialakult elvekre építve, átveszi a gyakorlatban bevált jogtételeket.
A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, a szülők felelősségét helyezik a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának, aminek korlátja csupán a gyermek kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása.
Bővülnek az élettársi kapcsolatban élők jogai. Életszerűbbek lesznek a gyermektartásra, tartásdíjra vonatkozó szabályok, főként a nagykorú, de még tanuló gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség tekintetében, és a rokontartásra vonatkozó feltételek változtatásával is azt a célt kívánják elérni, hogy érdemtelenül ne lehessen kihasználni semmilyen családtagot. Ugyanakkor a nagykorú gyermek szülővel szembeni tartási kötelezettsége erősebb lenne.
Részben változnak az öröklési rendre vonatkozó szabályok is. Az európai tendenciákhoz hasonlóan a házastárs öröklési jog státuszát megváltozna. A tervezet a házastárssal egy sorban törvényes öröklési jogot ad az örökhagyó szüleinek, ami azt jelenti, hogy leszármazók hiányában a szülők törvényes örökösként kapják meg a hagyaték felét. Ebben az esetben is azonban az özvegy kapja az általa lakott lakást, továbbá az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat. A tervezet értelmében az élettárs is törvényes örökös lehet, bizonyos feltételek mellett. Az özvegyek öröklött haszonélvezeti joga új házasságkötése esetén sem veszne el. Bővülhet az örökségből való kitagadás lehetősége a durva és hálátlan nagykorú gyermekkel szemben. A végrendelkezés feltételei is módosulnának. Érvénytelen lenne, ha az nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik és a szóbeli végrendelkezés csak életveszélyes helyzetben lenne lehetséges.
Az új Polgári Törvénykönyv tervezetének főbb újdonsága közé tartozik például az is, hogy pontosítja a rokontartás, az örökbefogadás, illetve a gyámság szabályait.
Változások lesznek a személyiséghez fűződő jogokban
A közszereplőknek többet kellene tűrniük, a közügyek szabad vitatását indokolatlanul nem korlátozhatják, tehát a tervezet tágítja a szólás- és sajtószabadság lehetőségeit. Az új Ptk. abból indul ki, hogy minden ember cselekvőképes, azt korlátozni csak szigorú feltételek mellett lehet, így a gondokság alá helyezéshez jóval körültekintőbb feltételeket ír elő a kódex, és elrendelné a rendszeres felülvizsgálatot.
A tervezet szerint változnak a cselekvőképességre vonatkozó szabályok, eszerint vannak részlegesen korlátozó gondnokság alatt állók és vannak olyanok, akik teljesen korlátozó gondnokság alatt állnak. Ez utóbbi nagyjából megfelel a most hatályos terminológiában a cselekvőképességet kizáró gondnokság fogalmának, de az elnevezés tudatos, remélve, hogy ez ahhoz hasonló pozitív társadalmi hatást képes kiváltani, mint a törvénytelen gyermek és a házasságon kívül született gyermek fogalmai esetében. Kevésbé lesz pejoratív.
A jogi személyek köre bővülhet
A gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., Rt.) és a szövetkezet mellett az egyesület is helyet kap a jogi személyek sorában, akárcsak az alapítvány, és új jogi személyként megjelenik a vállalat csoport.
A nem vagyoni kártérítés megszűnik, helyette sérelemdíj került a tervezetbe, amely akkor is jár, hogyha nincs kimutatható hátránya a személyhez fűződő jog megsértésének, de ha van kimutatható hátrány is, azt a díj mértékében lehet érvényesíteni, például jóhírnév megsértése esetén. Megszűnik a közérdekű bírság intézménye.
A tervezet nagy horderejű változásokat hajt végre a zálogjog szabályozásában az adós védelme, a jogbiztonság szempontjából és azért, hogy a gazdaság szereplők könnyebben és kevesebb költséggel juthassanak hitelhez. Így meg tud felelni a gazdasági és jogi szempontoknak is, gyakorlatilag könnyen alkalmazható.
Az új Polgári Törvénykönyv Országgyűlésnek benyújtott tervezetét itt olvashatja.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)
