A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kormány nevében csütörtökön benyújtotta az Országgyűlés elé a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatát.
A tárca már áprilisban közölte, hogy tudomásul véve az Alkotmánybíróság döntését májusban beterjeszti a törvényhez kapcsolódó módosító javaslatait, amelyek által az Alaptörvénnyel való teljes összhang megvalósul.
A törvényjavaslat az AB határozatnak való megfelelést szolgálja. Mint ismert, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter március 21-én jelentette be, hogy a Kormány az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy részletes értelmezést kérjen az Alaptörvény sajtószabadságra vonatkozó rendelkezéseiről azzal a decemberi AB határozattal összefüggésben, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás néhány pontját és a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg.
A Kormány kezdeményezésére indított eljárás végén, áprilisban azonban az Alkotmánybíróság azt a határozatot hozta, hogy a Kormány indítványában feltett kérdések az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezésre irányuló hatáskörében nem válaszolhatók meg, eldöntésük a törvényhozó felelősségébe tartozik. Ennek értelmében a Kormány mai napon beterjesztette a parlament elé módosító javaslatait.
A benyújtott módosítás szerint a médiahatóság nem vizsgálhatja majd az írott és az internetes sajtó esetében az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, a nyilatkozatot tevő személy jogainak érvényesülését a tartalomszabályozás tekintetében, mivel e jogok védelméhez a magyar jogrendben már meglévő polgári jogi és büntetőjogi eszközök is elegendőek.
A javaslat erősíti az újságírók információforrásainak védelmét. A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy számára a módosítás lehetővé teszi, hogy a bírósági és hatósági eljárásokban titokban tartsa az információforrás személyét. A javaslat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében - törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben - a bíróság kötelezhesse a személyt az információforrás felfedésére.
A médiabiztos hatásköre is módosul. A törvényjavaslat szerint a biztos kvázi hatósági jogkörei csak az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén maradnának fenn, ahol azonban a sajtószabadság korlátozása nem merül fel. A médiaszolgáltatások és a sajtótermékek tekintetében a biztos e jogkörei megszűnnek, csupán annyit tehet a panasz alapján, hogy egyeztetést kezdeményez a szakmai szervezetekkel, és vizsgálata végén (nem nyilvános) jelentést készít. A jelentés nyilvánosságát ugyanis az AB határozat a sajtószabadság korlátjaként értékelte. A biztos a médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem vizsgálhatja. Mivel tehát kvázi hatósági jogokat a biztos a továbbiakban nem gyakorol ezen a területen, ezért eljárása nem minősül a sajtószabadság korlátozásának.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóosztája)
