Október 23-ika sok szempontból illeszkedik a nemzeti ünnepek sorába, de mégis más, a „legfiatalabb nemzeti ünnep”, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedik az ünnepek sorába, mégis a szabadság, a magyar önállóság ünnepe - jelentette ki Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.
Annak a közösségnek az ünnepe, amelyet ezer éven át sikerült megőrizni, és mégis más, hiszen az államalapítást és még 1848. március 15-ikét is együtt éltük meg, 1956. október 23-ika azonban már különböző országokban, mégis egységesen érte a magyarságot.
„Ez a nemzeti ünnepek ereje, hogy mégis egyetlen közösségként tudunk ünnepelni, tudjuk és érezzük, mi történt akkor” - mondta a politikus a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megemlékezésén, amelyet az 1956-os forradalom 56. évfordulója alkalmából Szabadkán, a Népkör Kosztolányi Dezső termében rendeztek. Magyarnak lenni itt Közép-Európában ugyanakkor nem másokkal szemben-, hanem mások mellett kell.
Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátia-tüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált - mondta a politikus az összegyűlt mintegy kétszáz ember előtt. „Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz.” - folytatta a politikus. Ezért 1956. október 23. a szabadságról szól, elsősorban a magyar szabadságról, de az 56-os hősök nemcsak Magyarország szabadságáért küzdöttek, hanem a szovjet kommunista uralom által leigázott nemzetek szabadságáért is - hangsúlyozta.
„Látszólag csak a szabadságról volt szó, de ebből bomlik ki egy nemzetközösség számára minden fontos érték, az önállóság, a tisztelet, az őszinteség, a barátság, és a béke is” - mondta Magyarország miniszterelnök-helyettese. Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók „testrészévé” vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. A lélek egy szelete lett, egy olyan kód, amely megkülönbözteti más nemzetektől a magyarokat. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság kollektív lelke is megváltozott, még akkor is, ha nem lehetett mindenki ott. A történelmi pillanat örökre megváltoztatta a magyarság lelkének lényegét.
A politikus kifejtette: a kiolthatatlan szabadságvágy, az emberi méltóság visszaszerzésének a vágya a magyarázat arra, hogy miképpen lehetséges, hogy a forradalmat le lehet törni, de a mögötte álló emberi akarat, szándék, elhatározottság nem oltható ki, utat tör és talál magának, mert az ember csak szabadon tudja önmagát és létezését megélni és elfogadni. A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.
(MTI)
