A Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. január 20-21-i nem hivatalos kétnapos gödöllői ülésének második napján az igazságügy-miniszterek arról cseréltek eszmét, hogyan lehetne elhárítani az EU-s polgári jogok gyakorlását nehezítő akadályokat.

Az igazságügy-miniszterek első plenáris tanácskozásának témája az volt, hogy az egységes piac ellenére az államhatárok számos élethelyzetben akadályozzák az uniós polgárok jogainak érvényesülését. Például akkor, ha eltérő állampolgárságúak a házastársak, ha valaki különböző országokban örököl, ha válik, ha orvosi szolgáltatást vesz igénybe vagy az interneten keresztül próbál vásárolni.

A 25 legfőbb akadály

A Bizottság 2010 októberében jelentést tett közzé az uniós polgárok panaszai alapján a 25 legfőbb akadályról, és 25 rövid- illetve középtávú intézkedést javasolt a megoldásra. A magyar elnökség arról kezdeményezett véleménycserét a tagállamok között, hogy egyetértenek-e a Bizottság jelentésével, látnak-e egyéb akadályokat az uniós polgárjogok gyakorlása útjában, és mit tehet a Tanács, konkrétan a Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsa.

A magyar elnökség a teljes bizottsági jelentést ajánlotta megvitatni az igazságügyi miniszterek tanácskozásán, annak ellenére, hogy a dokumentum által felevetett kérdések nem mindegyike tartozik az igazságügyi miniszterek hatáskörébe. De az elnökség szerint az igazságügyi minisztereknek kell kulcsszerepet játszaniuk az uniós polgársági jogok előmozdításában. Utóbb Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter arról számolt be a sajtónak, hogy a tagállamok egyértelműen támogatják a Bizottság javaslatait.

Öröklési ügyek szabályozása

A magyar elnökség különösen nagy hangsúlyt kívánt adni a külföldi öröklés kérdésének, minthogy ez szerepel az elnökségi prioritások között. A természetes személyek öröklésének kérdésében szabályozás készül az Unióban.

Ezért az igazságügy-miniszterek tanácskozásán is hangsúlyos téma volt a határon átnyúló öröklés kérdése, mert az örökösödési jog nem kompatibilis az egyes tagállamokban. Minden egyes érintett országban egymástól függetlenül kell lefolytatni a hagyatéki eljárást, és az egyik országban kiadott bírósági végzést nem ismeri el a másik érintett EU-s ország bírósága. Ez az örökösnek kényelmetlen, hosszadalmas és költséges.

Adminisztratív nehézségek

A délelőtti eszmecserét Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ezzel zárta: megerősítettük az elkötelezettségünket, hogy célunk, a polgárközeli Európai Unió ne csupán absztrakt cél legyen, hanem a polgárok számára érzékelhető valóság. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha az EU intézményei szorosan együttműködnek.

Az uniós polgársági jogok gyakorlása előtt tornyosuló akadályok közül a legfontosabbak az adminisztratív nehézségek, amelyeket az eljárások egyszerűsítésével, egységesítésével tudunk elhárítani, mondta Navracsics.

Számos olyan terület van, ahol a következő hat hónapban a jogalkotás terén is előrelépést tudunk elérni. Bízunk benne, hogy minden jogalkotási folyamatot, amely a belga vagy már spanyol elnökség alatt elindult, a magyar elnökség tovább tud folytatni, zárta az ülést a magyar miniszter.

A Tanács és az Alapjogi Charta

A január 21-i munkaebédhez annak a kérdésnek a megvitatását választotta a magyar elnökség, hogy az EU-s jogalkotásban a Tanács milyen szerepet játszhat az Alapjogi Charta végrehajtásában, vagyis mit kell tennie azért, hogy a jogalkotási folyamatban jobban érvényesüljenek az uniós polgárok alapvető jogai. A Bizottság 2010 októberében javaslatokat tett, a magyar elnökség most ezekről kérte ki a tagállamok véleményét. A vita alapján a Bel- és Igazságügyi Tanács hivatalos, 2010. februári 24-25-i brüsszeli ülésén már határozatot is hoznának a kérdésről.

A „jó hangulatú és rendkívül termékeny" eszmecserét követően Navracsics Tibor újságírók kérdéseire válaszolva közölte, a miniszterek teljes egyetértésre jutottak abban, hogy a már meglévő uniós intézmények és eljárások minél hatékonyabb kihasználásával kell a Charta végrehajtásáról gondoskodni.

Együttműködés az igazságügyi képzésben

A második plenáris ülés témája: az igazságügyi képzésben való együttműködés. Ez prioritásként szerepel a trióelnökség programjában. A háttérben az a probléma húzódik meg, hogy egyre gyorsul az uniós jogalkotás, viszont a tagállamokban a bírák általában keveset tudnak az EU-s jogforrásokról, illetve nem beszélnek nyelveket, így nem ismerik a többi tagállam jogi nyelvét. Az Európai Tanács egy 2009-es határozata értelmében 2015-re az EU-s bírók, ügyészek és jogászok felének kell túljutnia uniós oktatáson vagy csereképzésen. Csakhogy az EU mintegy 160 ezer bírójából, ügyészéből az elmúlt 10 évben még 10 ezer sem kapott ilyen továbbképzést.

A magyar elnökség véleménye szerint nincsen szükség új intézmények létrehozására, hanem elegendő a meglévő nemzeti képzési intézmények együttműködése. Az elnökség arról kéri ki a tagállamok véleményét, hogy miként lehetne legjobban javítani az igazságügyi képzésben az együttműködést, és minden jogi szakmát bevonjanak-e, vagy előbb a bírók és ügyészek kapjanak-e prioritást.

A Bel- és Igazságügyi Tanács nem hivatalos ülésének első napján, 2011. január 20-án a belügyminiszterek azt vitatták meg, hogyan lehet lendületet adni a szervezett bűnözés elleni harcnak, fejleszteni a schengeni határigazgatás ellenőrzését, és szükséges-e emelni a 2014 utáni hosszú távú EU-s költségvetésben a belügyi tevékenységek finanszírozását.

(eu2011.hu)