A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mai napon megküldte a válaszlevelet az Európai Bizottság alelnökének december 12-ei keltezésű levelére.
Viviane Reding azután kért tájékoztatást a magyar bírósági rendszer és az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatosan, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő november 30-án panaszt nyújtott be Brüsszelben a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvényekkel kapcsolatban.
A KIM válaszlevelében rögzítette, hogy az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával a jelenlegi, gyengébb jogosítványokkal rendelkező ombudsman helyett – több uniós ország példájára és összhangban az Európai Unió adatvédelemmel kapcsolatos elvárásaival – egy erősebb hatáskörrel bíró hatóság látja majd el az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Ahogyan más tagállamok, úgy Magyarország is jogosult a leghatékonyabb intézményi modell kiválasztására. A magyar kormány álláspontja szerint épp a kevésbé hatékonyan működő ombudsmani modell megtartása lenne összeegyeztethetetlen az Unió jogával.
Az adatvédelmi biztos mandátumára vonatkozó kérdésre válaszolva a KIM kifejtette: a két jogszabály nem rendelkezett személyi kérdésekről. Mindazonáltal Jóri András, jelenlegi adatvédelmi biztos, két nappal a július 11-i zárószavazás előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem kíván ilyen pozíciót betölteni. A miniszterelnök javaslatára november végén Schmitt Pál köztársasági elnök Péterfalvi Attilát nevezte ki az új hatóság élére. Mandátuma – a parlamenti választások ciklusain átívelően – kilenc évre szól. Péterfalvi Attila korábban már volt adatvédelmi ombudsman, 2001 és 2007 között. Az adatvédelmi biztos személyi változása nem befolyásolja a feladat ellátását, amit Magyarország az európai uniós követelményeknek megfelelően folyamatosan biztosítani fog. Az új adatvédelmi hatóság elnökének szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak kell eleget tennie, ugyanakkor csak rendkívüli esetekben lehet elmozdítani, Mindez garanciát nyújt a hatóság függetlenségére.
A válaszlevél ismerteti a tényeket a bírósági rendszer újjászervezésének céljáról. A változások a bíróságok hatékonyabb munkaszervezése érdekében a központi szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztását eredményezték. Az új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek: a Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt. A belső munkaszervezés nem érinti azonban a bírói függetlenséget. A magyar szabályozás tehát az igazságszolgáltatásra irányadó alapvető uniós és nemzetközi elveknek és kívánalmaknak mindenben megfelel.
Az igazságszolgáltatással szembeni elsődleges elvárás, hogy a bíróságok az ország különböző pontjain a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg. A kiszámítható és időszerű igazságszolgáltatás megvalósulásának egyik alappillére egy hatékony, operatív, a társadalmi és gazdasági változásokra gyorsan reagálni tudó központi igazgatás. A jogalkotó az eddigi testületi irányítást elvetette, mert a havonta egy alkalommal ülésező Országos Igazságszolgáltatási Tanács (az OIT) nem volt képes kezelni az azonnali döntést igénylő helyzeteket. Az OIT-tagok egyéb tisztségük mellett látták el tagsági feladataikat. Az OIT bíró tagjai pedig rendszerint a bírósági vezetők közül kerültek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolta; tehát a vezetők önmagukat ellenőrizték.
A hatékony és időszerű ítélkezés megvalósításának másik alappillére a szakmai vezetés, a jogegység biztosítása, azaz a legfőbb bírói szerv, a Kúria munkájának hatékony irányítása. Ha a Kúria a törvény által a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kialakított jogintézményeket kellő hatékonysággal alkalmazza, és az alsóbb fokú bíróságokon felmerülő jogalkalmazási kérdésekre a jól megválasztott eszközzel, kellő gyorsasággal reagál, az szintén elősegíti nemcsak a kiszámítható, hanem az időszerű ítélkezést is. A mennyiségét és minőségét tekintve is kibővült feladatokat ellátó bírósági szervezet, továbbá ezen belül a jogegységesítő szereppel bíró Kúria koncentrált, hatékony szakmai irányítást igényel. Ezek a körülmények tarthatatlanná tették az eddigi konstrukciót, amelyben a legfőbb szakmai szervnek, azaz a Legfelsőbb Bíróságnak az elnöke egyben a központi igazgatási irányító testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke is.
A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti, az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazat-specifikusak. Sem a korábbiakban nem érvényesült, sem 2012. január 1-jét követően nem fog érvényesülni a bírákat (vagy más szakmák képviselőit) hátrányosan megkülönböztető, negatív diszkriminációs jellegű szabályozás. A felső korhatár leszállítása összesen 274 bírót érint. Ez a nyugdíjrendszer egésze szempontjából kisebb nagyságrendű, mindössze tízezrelékes nagyságrendű csoport nem indokolja a rendszer egészére vonatkozó szabályok megváltoztatását. A bírákra ugyanazok a nyugdíjszabályok vonatkoznak, amelyek mindenki másra. Ez azt jelenti, hogy az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a nyugdíjkorhatár 62 év. Ennek alapján a 62 évesen nyugdíjba vonuló bírónak pontosan annyi lehetősége van teljes nyugdíjat kapni, mint bárki más munkavállalónak.
A bírák jogállására vonatkozó 2011. évi CLXII. törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a törvény hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt a 2012. évben betöltő bírák felmentésére zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, 6 hónapos felmentési idő biztosításával kerülhessen sor. Az átmeneti időszak összességében egy 1–1,5 éves periódus, amely a felmentésekhez szükséges intézkedések megtételére megfelelő időt biztosít. Az Alaptörvény elfogadása (2011. április 25.) és a bírói szolgálati viszonyok tényleges megszűnésének időpontjai (2012. június 30. és 2012. december 31.) között eltelő 1–1,5 év elegendő időt biztosít az érintett, a nyugdíjkorhatárt elért bírák számára ahhoz, hogy a tényleges nyugdíjba vonulásra felkészüljenek. A bírák nem munkanélküliek lesznek, hanem nyugállományba vonulnak.
Viviane Reding és Navracsics Tibor levélváltása a csatolt dokumentumokból megismerhető.
Az igazságszolgáltatás reformjáról bővebben itt olvashat.
(KIM - Sajtóiroda)